Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
328.17
bux:
147257.97
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Akcióban az Akác-koalíció

Hungarikummá tennék az akácfát és az akácmézet. A kezdeményezők szerint erre azért van szükség, mert félő, hogy az Európai Bizottság ennek a nem őshonos fafajnak a kiirtására kötelezi a tagállamokat. Az erről szóló rendelettervezet ugyanis már az Európai Parlament előtt van. A teljes állomány kivágását a természetvédők sem támogatják, de a védett területeken nem látják szívesen a fajtát.

Az akácfa észak-amerikai eredetű, vagyis nem őshonos Magyarországon, háromszáz évvel ezelőtti betelepítése viszont nálunk volt a legsikeresebb. Európa akác-állományának fele nálunk található, bár még így is csak a magyarországi erdők egynegyedét teszi ki - mondta Glattfelder Béla.

A fideszes európai parlamenti képviselő környezetvédelmi okokból is ellenzi az akác kiirtását. Az InfoRádiónak elmondta: különösen fontos, hogy legyenek olyan fajaink - és az akác feltétlenül ilyen - amelyek hatékonyan képesek a légköri szén-dioxidot megkötni.

Az InfoRádió értesülése szerint, több szakmai szervezet és egyetem Akác-koalíciója még ezen a héten kezdeményezi a fehérakác és az akácméz hungarikummá minősítését. Ezzel kikerülhető lenne egy esetleges kiirtási kötelezettség. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, ami nem meglepő, hiszen az akác és az akácméz összesen kétszázezer ember megélhetését biztosítja - mondta Mészáros József a méhészeti egyesület elnöke. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. Ennek hatvan százalékát az akácméz adja.

Mészáros József szerint az akác kordában tartható fafajta, a környezetvédők szerint azonban ez nem így van. Gálhidy László a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádiónak azt mondta: a gyakorlatilag kiirthatatlan akác gazdasági szempontból valóban hasznos, környezetvédelmileg viszont kockázatos, ezért a védett terülteken nincs létjogosultsága.

"Rengeteg nitrogént juttat a talajba, ezért van az, hogyha besétálunk egy akácosba, akkor szinte semmit nem találunk az aljnövényzetben, a csalán, a bodza és néhány egyszerű fűféle, ami megmarad alatta" - magyarázta a szakértő.

Az akácfa hungarikummá nyilvánítása érdekében az Akác-koalíciótól függetlenül, de annak támogatásával, aláírás-gyűjtés indult az interneten, néhány nap alatt több ezren csatlakoztak a petíció megfogalmazóihoz.

Az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is próbálják visszaszorítani, sok helyen nem engedik az akácerdőket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdő-, sem energiaerdő-telepítésre.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Orvosi vizsgálatokat, munkahelyváltást és pénzügyi döntéseket is hajlamosak vagyunk későbbre tolni, sokszor még akkor is, ha már elégedetlenek vagyunk a helyzetünkkel. Az Erste és a Portfolio több mint háromezer kitöltővel készült felmérése szerint, minden második válaszadóra jellemző a halogatás, és az érintettek jelentős részét zavarja is, ha nem jut el a cselekvésig. A bizonytalanság és a megszokás kifejezetten erős visszatartó tényező a munkahelyi és szolgáltatói döntéseknél, miközben a kivárás költségei gyakran csak később, de látványosan jelentkeznek.A cikk megjelenését az Erste támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×