Schmidt Mária szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. Hangoztatta, a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte.

Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a "nemzeti felszabadító háború" mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Hozzátette: 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek.

Ughy Attila, a kerület fideszes polgármestere a Hargita tér másik oldalán korábban felállított Trianon-emlékkeresztre utalva arról beszélt, a két alkotás ugyanazt a gyászt jeleníti meg, és egyszerre emlékeztet a nemzet tragédiáira.

A most átadott - több száz bazaltkockából álló, hatalmas kőtömböt formázó - Hargita téri emlékműnél koszorút helyezett el a kormány nevében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a főváros nevében Tarlós István főpolgármester, a THM nevében Schmidt Mária, a kerület nevében Ughy Attila, valamint 1956-os szervezetek képviselői.

A mintegy 5-ször 5 méteres kőtömb egyes bazaltkockáin az 56 évvel ezelőtti forradalom 2294 áldozatának a neve szerepel. Az emlékmű a kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a THM kutatómunkája és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciója alapján készült el. Az alkotás leleplezésekor a kőtömb tetején - a forradalom fényét jelképezve - láng lobbant fel.