Egyéni számlára kerül az a pénz, amit befizettek - ígérte 2010. november 25-én a nemzetgazdasági miniszter, amikor bejelentette, aki magán-nyugdíjpénztári tag marad, az nem kap állami nyugdíjat. Utóbbi változott, egyéni számla viszont még nincs.

Az egyéni számla bevezetésének ígérete volt az egyik elem, ami a kormánytagok szerint ösztönözhette, vonzóvá tehette a választást az átlépők számára. 2010 végén egy, többek között a miniszterelnök által jegyzett politikai nyilatkozatot is elfogadott az Országgyűlés, amelyben az egyik pont az, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az átlépőknek.

Az emberek 97 százaléka lépett vissza az állami rendszerbe, ezzel csaknem három ezermilliárd forint került vissza az államhoz. A parlamenti napló alapján 2010 után a kormány vagy kormánypárti képviselők nem hozták szóba az egyéni számlás rendszert a parlamentben.

Az egyéni számlavezetésről és az öröklésről szóló szabályozást egy 2010 végi kormányhatározat szerint tavaly március végéig kellett volna elkészítenie a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás miniszternek. Orbán Viktor miniszterelnök 2011 februárjában arról beszélt, év végére az állami nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számla.

Idén márciusban ugyanakkor a Népszabadság arról írt: még nem dőlt el, hogy a NAV vagy az Országos Nyugdíj-biztosítási főigazgatóság kezelje az egyéni számlákat, mert nem készült el a szükséges NGM rendelet. A Széll Kálmán-terv 2 szerint a nyugdíjrendszerben további kiigazításokra van szükség, az új szabályozás meghirdetése idén esedékes. Ennek keretében kell kialakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást.

Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi megbízott néhány hónapja azt mondta, a Századvég által készített tanulmányt veszi alapul a kormány az új nyugdíjtörvény kialakításakor. Ebben a svéd rendszer alappilléreivel foglalkoztak, de a tanulmány szerzője azt mondta, a magyar és svéd rendszer közti különbségeket figyelembe kell venni.

Egy idén májusi NGM-es tervezet is egyéni számlát említ, igaz, idézőjelben. Eszerint a nyugdíjat a biztosítotti idő alatt összegyűjtött pontok, az átlagbér és a várható átlagos élettartam alapján számítják ki, a rendszer a gyermekeket is figyelembe venné.

Amikor most a Világgazdaság azt szerette volna megtudni, milyen változások várhatók a nyugdíjrendszerben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt válaszolta: a nyugdíjtörvény júliusban elfogadott módosításának a lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer, a nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban van, így nem kell sürgősen módosítani.

A lap érdekesnek nevezte, hogy az egyéni számlás rendszert nem említette a minisztérium.

A tárca az InfoRádió megkeresésére külön nem reagált, hanem közleményt adtak ki. Ebben részben megismétlik a lapnak adott választ, kiegészítve azzal, hogy egy tavalyi törvénymódosítással a kormány már rendezte azt a problémát, hogy minden érintett számára egyénileg vezethetők legyenek a nyugdíj-biztosítással összefüggő adatai. A közlemény szerint egy paragrafus meghatározza a társadalombiztosítási egyéni számla adattartalmát, valamint, hogy a számlát a kormány által kijelölt szerv vezeti.