Elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak, amikor bárki úgy készülhetett bűncselekmények elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja, és azok az idők is elmúltak, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyarok szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket - sorolta beszédében a kormányfő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy feladat még van bőven, Magyarország megújításában pedig komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a munkából az ügyészeknek is ki kell venniük a részüket.

Szavai szerint Magyarország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, "magánhadseregek grasszáltak az országban", voltak olyan helyek, ahová a törvény ereje nem vagy csak korlátozottan ért el, a politikai osztály egy része pedig úgy érezte, hogy a törvények felett áll. Ezek a folyamatok kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét - mondta, kiemelve, hogy a biztonság szavatolásának helyreállításában elsőrendű szövetségese a kormányzatnak az ügyészség.

A józan ész azt diktálja - folytatta -, hogy a többszörösen visszaeső erőszakos bűnözőktől meg kell óvni az embereket, és nem lehet eltűrni azt sem, hogy az erőszak állami monopóliumát megkérdőjelező paramilitáris csoportok tevékenykedjenek az országban.

Orbán Viktor azt kérte az ügyészektől, hogy minden törvényes eszközzel járuljanak hozzá a bűnösök példás megbüntetéséhez, és pontosan ugyanilyen elszántsággal akadályozzák meg, hogy az ártatlanokat - akár tévedésből, akár rossz akaratból - megbüntessék.

A miniszterelnök - köszöntve az őt is tanító, a résztvevők között helyet foglaló egyetemi oktatókat - azt mondta, a mostani kormányt egy olyan nemzedék alkotja, vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudását, felkészültségét köszönheti.

Az ünnepségen való jelenlétével összefüggésben Orbán Viktor kitért arra, hogy azért tudott különösebb mérlegelés nélkül eleget tenni a meghívásnak, mert az új alaptörvény egyértelművé teszi az ügyészség helyzetét, viszonyát a kormányhoz és a parlamenthez, így az ügyészség és a kabinet közötti kapcsolatot korábban jellemző "kényszeredett" távolságtartó magatartás ideje lezárult.

Felidézte, a kormányzat az elmúlt két év során az alaptörvényben rendezte az ügyészség helyét és szerepét, megvalósította az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatározták az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, és hamarosan kész az új büntető törvénykönyv (Btk.) és az új polgári törvénykönyv (Ptk.) is.

Beszédét azzal zárta a kormányfő, hogy kívánja: Magyarországon - az ügyészek munkájának köszönhetően - ne maradjon bűncselekmény büntetlenül, és senkinek ne kelljen félnie, aki a törvényeket betartva éli életét.

Polt Péter: Jól vizsgázott az új struktúra

Jónak értékelte az új struktúrában működő ügyészség munkáját a legfőbb ügyész.

Polt Péter sorsfordítónak nevezte az ügyészség történetében az alaptörvény és a két új sarkalatos törvény hatályba lépését, ami szerinte rendezte és kijelölte a magyar ügyészség helyét és szerepét. Hozzátette: a szabályozás megtartotta azokat a kereteket, amelyek már kiállták az idő próbáját és megfeleltek az uniós előírásoknak, ugyanakkor korszakos változásokat is eredményezett.

Ezek közé sorolta, hogy az alaptörvény az igazságszolgáltatás közreműködőjeként rendelkezik a szervezetről. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a jogszolgáltatás és az igazság kiderítése elválaszthatatlan. Szintén a változások közé sorolta, hogy könnyebbé válhat az ügyészek és bírák közös képzése, és ezzel együtt a két szervezet közötti átjárás.

Az alaptörvény utal arra, hogy az ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalomnak ellenőrzési jogköre van tevékenysége felett. Ez megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerint az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de mégis önálló alkotmányos tényező - mondta a legfőbb ügyész.

Polt Péter beszélt arról is, hogy az ügyészség az állam büntetőjogi érdekeinek érvényesítője, a sértettek érdekeinek képviselője.

A szervezeti változások közül kiemelte a katonai ügyészség integrálását, külön kitérve arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen elsősorban a korrupciós ügyek felderítése vált így hatékonyabbá. Hozzátette, hogy 50 százalékkal nőtt az ismertté vált korrupciós ügyek száma, ami szerinte a felderítő munka eredményességének köszönhető, nem pedig annak, hogy több ilyen bűncselekmény történt.

A legfőbb ügyész szerint az új struktúra két ügyben, az úgynevezett bundaügyben és a magas beosztású rendőrtisztek vesztegetési ügyében is jól vizsgázott.

Polt Péter ugyanakkor közölte, hogy nehéz helyzetet teremtett a nyugdíjkorhatár csökkentése, de szerinte ezt jól kezelik; a társadalom nem fogja megérezni az ügyészség munkáján a változást. Másik problémaként az elhúzódó nemzetközi gazdasági válságot nevezte, amely miatt a bűnözés mértéke és struktúrája átalakult.

Az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett.

Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

A hétfői ünnepségen az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított díjat nyolc, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazott vehette át. Ügyészségért díjjal tíz nem ügyész alkalmazott munkáját ismerték el.