Nicolas Sarkozy erről vasárnap este beszélt abban a gazdasági témákról szóló egyórás interjúban, amelyet élőben közvetített hat országos francia tv- és rádiócsatorna.

"A világ és Európa pénzügyi helyzetének stabilizáláshoz a feltételek adottak. Európa már nincs a szakadék szélén. Mostantól minden erőnket a gazdasági válság megoldására kell fordítanunk" - hangsúlyozta a francia államfő.

Három hónappal a francia elnökválasztás előtt Sarkozy - aki egyelőre nem jelentette be hivatalosan, hogy újrajelölteti magát - azt kívánja bebizonyítani, hogy mandátuma végén is képes meghozni olyan népszerűtlen intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tart a válságból való kilábaláshoz.

Az egyik legfontosabb ezek közül Franciaország versenyképességének javítása és a munkahelyek külföldre telepítésének megállítása érdekében az áfa 1,6 százalékos megemelése - 21,2 százalékra - a szociális védőháló finanszírozására. Ezzel párhuzamosan a kormányzat csökkenti a munkáltatói járulékokat, amelyekből eddig fedezték a szociális kiadásokat. Az intézkedés október 1-jén, fél évvel az elnökválasztás után lép életbe. A munkáltatók terhei így 13 milliárd euróval csökkenek.

"Tíz év alatt Franciaország félmillió munkahelyet veszített el az iparban" - hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette, hogy míg egy 4 ezer eurós fizetésből a járulékok Németországban 840 euróra rúgnak, addig jelenleg Franciaországban ennek dupláját kell a munkáltatóknak befizetniük.

Sarkozy nem titkolta hogy a szociális védőháló reformját, amelynek célja, hogy annak költségeit a munka helyett a fogyasztásra terhelje a kormány, a volt német kancellár, Gerhard Schröder programja ihlette. A szociáldemokrata politikus 2007-ben - néhány hónappal azelőtt, hogy riválisa, Angela Merkel nyerte meg a választásokat - számos népszerűtlen intézkedést vezetett be a német ipar megerősítésére és az ország pénzügyi helyzetének javítására.

Sarkozy azt is bejelentette, hogy Franciaország augusztusban - három hónappal az elnökválasztás után - 0,1 százalékos adót vezet be a pénzügyi tranzakciókra. Az elnök azt reméli, hogy ez sokkszerűen hat majd azokra az európai országokra, amelyek egyelőre ellenzik az intézkedés európai szintű bevezetését.

Ezenkívül a kormányzat létrehoz egy állami finanszírozású ipari bankot, amely a kis- és középvállalkozók bankja lesz. "Nem akarom, hogy a vállalakozók mindennap azzal jöjjenek, hogy a bankok nem adnak elég kölcsönt. És ha hiteleznek, akkor meg túl drágán" - mondta az államfő.

Sarkozy az újságírók többszöri kérdésére sem kívánta hivatalosan megerősíteni, hogy indul az április 22-én esedékes elnökválasztáson. "Nem hozhatom az országot olyan helyzetbe, hogy az elnöke hónapokon át kampányol" - hangsúlyozta. Annyit viszont elárult, hogy "eltökélt" és hogy "nem fog visszalépni a franciáknak adott randevútól".

Sarkozy indulását egyébként saját pártja mellett valamennyi politikai elemző kész tényként kezeli, és Angela Merkel német kancellár éppen a hétvégén tudatta, hogy személyesen fog Sarkozy mellett kampányolni a franciaországi elnökválasztási nagygyűléseken. Sarkozy hivatalos bejelentése azonban csak február végén, március elején várható, annak ellenére, hogy a már hetek óta kampányoló baloldali jelölt, Francois Hollande jelentős előnnyel vezet a felmérésekben. A jelenlegi elnök legnagyobb riválisát közel hatvan százalékkal választanák államfőnek a franciák, ha most tartanák az elnökválasztást.