A korábbi miniszterelnök szerint bő két évvel a ciklus lejárta előtt a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek legfőbb reménye a mielőbbi kormányváltás. Ennek egyik lehetséges módja, ha a választások előtt a demokratikus ellenzék valamely - létező vagy új - pártja olyan domináns szerepre tesz szert, hogy lényegében egyedül képes kihívni a Fideszt. Amennyiben ez senkinek sem sikerül, az új választójogi törvény szinte megkerülhetetlenné teszi a demokratikus ellenzék erőinek együttműködését - írja.

Bajnai Gordon szerint azonban a kormányváltás csak akkor nyeri el értelmét, ha képes a mostani destruktív kormányzás helyén egy jobb, sikeresebb országot építeni. "Ezért az új kormánynak kész, azonnal alkalmazható programmal kell rendelkeznie: a köztársaság, a kiegyezés és a kilábalás programjával" - állítja.

A politikus szerint a köztársaság programja az alkotmányos demokrácia és a kormányozhatóság azonnali helyreállításának cselekvési terve kell, hogy legyen, ám ez kevés, a pártfinanszírozás tisztaságával vagy a közmédia pártatlanságának korábban hiányzó, új garanciái nélkül, a köztársaság gyenge immunrendszerrel születne újjá.

A kiegyezés programja, hogy a bosszúállás nem lehet megoldás a köztársaság helyreállításakor, bármennyi sérelmet szenvedtek is el a most ellenzékben levők - hangoztatja, azzal együtt: az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy ciklusokon átívelő társadalmi megegyezést teremtsen az alapvető nemzeti célokról. Ehhez pedig szerinte a jobboldal demokratikus meggyőződésű szavazóinak beleegyezésére éppúgy szükség lesz, mint a határozott politikai kötődés nélküli vagy baloldali szavazókéra, mert az ország nem bírja ki, hogy négyévente a legalapvetőbb elvi kérdések képezzék a politikai küzdelem tárgyát.

Végül a kilábalás programja arról kell, szóljon, hogy a válságoktól meggyötört gazdaság és társadalom gyors talpra állását és erősödését milyen konkrét kormányzati eszközökkel és reformokkal lehet elérni, majd a megtermelt többletjavakat a megújított nemzeti célokkal összhangban igazságosan és okosan elosztani - olvasható Bajnai Gordon írásában.

A volt miniszterelnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 2014 Magyarországa alapvetően más ország lesz, mint a válság és a "fülkeforradalom" előtti: fáradtabb, kétkedőbb, tapasztaltabb és talán bölcsebb is, de alapvetően más. A jó kormányzásra eséllyel csak az vállalkozhat, aki ezt a változást megérti - véli.

Írásában a kormányváltás óta eltelt időt értékelve a korábbi kormányfő úgy ítéli meg: a Fidesz visszaélt a kétharmados többség adta történelmi lehetőséggel, és az elmúlt húsz év céljainak mindegyikével ellentétes irányba vezeti Magyarországot.

Véleménye szerint a 2002-es vereségből a kormánypárt azt a tanulságot vonta le, hogy a hatalom megtartásának záloga nem a jó kormányzás, hanem a közjogi, választási és médiarendszerek minél teljesebb kormányzati, sőt párthatalom alá vonása. Ebből kiindulva Bajnai szerint ma már kijelenthető, hogy a Fidesz vezetése előre kitervelt programmal rendelkezett a harmadik köztársaság felszámolására, és azt végre is hajtotta a független intézmények átszervezésével, pártdelegáltakkal való feltöltésükkel. "Módszeresen, csigolyánként törték el a magyar demokrácia gerincét" - írja.

Bajnai Gordon szerint mindez oda vezetett, hogy a Fidesz, ha elveszti hatalmát, informális akaratával képes lehet megbénítani az új kormányt.

Kitér arra is, hogy az ország ma minden objektív mutató szerint rosszabb gazdasági helyzetben van, mint a 2008-as válság kitörését követően: a forint árfolyama, az államadósság, az országkockázat és a forintkötvények reálhozama mind negatív rekordokat dönt. Hangsúlyozza, hogy e válsághoz vezető út legfontosabb előidézője a hatalmi szempontoknak alárendelt, inkompetens gazdaságpolitika volt, "a magyarországi unortodoxia - már most közgazdasági tankönyvekbe foglalt - másfél éves ámokfutása".

Példaként hozza, hogy a bankokkal folytatott, eleinte népszerű, ám végül mindenki számára káros háború nemcsak az ország maradék gazdaságpolitikai hitelességét őrölte fel, de a vállalkozói hitelek egyre gyorsuló ütemű kivonását is okozza. Eközben - folytatja - a kormány az egyensúlyt többnyire átmeneti, fűnyíróelven végrehajtott kiadáscsökkentésekkel, adóemelésekkel próbálta fenntartani. Ez alól kivétel a Széll Kálmán-tervben meghirdetett strukturális intézkedések egy része, ám ezek csak igen szerény mértékben teljesültek, így 2013-tól újabb, növekvő lyuk tátong a költségvetésben - húzza alá.

Mint írja, a kormány ma egyszerű választás előtt áll: készenléti hitelt kért az IMF-től szigorú feltételekkel, vagy bekövetkezik az államcsőd.

De a volt miniszterelnök szerint a megállapodásra a valutaalappal csak akkor van esély, ha a kormány az egyensúly érdekében szerkezeti reformokat hajt végre a közkiadások terén, a növekedés helyreállítása érdekében korrigálja eddigi intézkedéseit és intézményi garanciákat nyújt, hogy a készenléti hitel lehívása után sem tér vissza az irracionális, hatalmi alapú gazdaságpolitikához.

Az ország nemzetközi megítélésével kapcsolatban kifejti: szövetségeseink kezdeti értetlenségét mára az aktív kritika, az elhatárolódás és újabban példa nélküli ellenakciók követik. Nem nagyon akad ma olyan számottevő ország a világban, amely kormányunkra és hazánkra, mint fontos és értékes partnerre tekint - írja Bajnai Gordon.