Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
324.88
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Államadósság: albizottság vizsgálhatja a jogi felelősség kérdését

Parlamenti albizottság vizsgálhatja, hogy a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatt megállapítható-e jogi felelősség.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az erről szóló döntést hétfői ülésén hozta meg 19 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett.

Az albizottság - amelynek november 15-ig kell javaslattervezetet terjesztenie a főbizottság elé - kilenc tagból áll majd, akik közül ötöt a Fidesz, egyet-egyet az MSZP, a Jobbik és az LMP delegál, továbbá tagja lesz a testületnek egy független parlamenti képviselő is. Az utóbbi tag automatikusan Pősze Lajos lesz, mivel ő az egyedüli független tagja az alkotmányügyi bizottságnak. Az albizottság elnökét a Fidesz adja, ahogyan az egyik alelnököt is, míg a másikat a szocialisták jelölik, aki azonos lesz az egy MSZP-delegálttal. Az alkotmányügyi bizottság elnökének, a KDNP-s Salamon Lászlónak az eredeti indítványa szerint csak egy - fideszes - alelnöke lett volna az albizottságnak, az MSZP-s Lamperth Mónika azonban ezt kifogásolta, az elnök pedig erre reagálva módosított kezdeményezésén, és két alelnökre - akik közül az egyik MSZP-s képviselő - tett javaslatot.

A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságnak - amelynek munkájában az MSZP és az LMP nem vett részt - a tevékenységéről szóló július végi jelentés szerint lehetetlen, hogy "miközben az egész ország viseli az eladósodottság következményeit, pont azok mentesüljenek ezek alól, akik ezt a helyzetet okozták. Akik ezt a bűnt elkövették Magyarországgal szemben, felelőséggel tartoznak: a politikai felelősséget a választók a 2010-es parlamenti választáson már megállapították", az albizottság azonban "az elkövetett bűn súlya miatt" felkérte az Országgyűlés alkotmányügyi, valamint számvevőszéki és költségvetési bizottságát, vizsgálja meg a jogi felelősség megállapításának lehetőségét. (A költségvetési bizottság múlt hétfőn nem tárgyalta a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság jelentését, amit a fideszes Szijjártó Péter akkor azzal indokolt, hogy a jelentést az alkotmányügyi bizottság által létrehozandó albizottság tárgyalja majd.)

Az alkotmányügyi bizottság hétfői döntése értelmében a testület albizottsága az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság megkeresésében foglaltakat fogja megvizsgálni, és javaslattételi tervezetet dolgoz ki.

A frakcióknak péntekig kell megnevezniük az albizottságba javasolt tagokat.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.

Félidős választások – Küszöbön Donald Trump rémálma

Négy, korábban republikánus kézben lévő szenátusi mandátumot szereztek meg a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon, és több fontos képviselőházi választáson is győztek, így közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az amerikai kongresszus irányítását – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×