Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
324.88
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

A legfőbb ügyészhez fordul Molnár Csaba a végtörlesztés miatt

Írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez Molnár Csaba. A szocialista képviselő egyebek mellett arra vár választ, kimerítheti-e a hűtlen kezelés tényállását az a törvényhozói vagy kormányzati magatartás, amely az európai uniós jog tudatos megsértésével azt okozza, hogy az államnak kártérítést kell fizetnie.

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: sajtóhírek szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium olyan szakvéleményt fogalmazott meg a devizahitelek rögzített árfolyamon történő egyösszegű előtörlesztését célzó kormánypárti javaslatról, amely megkérdőjelezi az indítvány alkotmányosságát, és úgy ítéli meg, hogy az európai uniós jogba ütközik. Hozzátette, nyilatkozataiban Orbán Viktor miniszterelnök is utalt arra, készülnek rá, hogy perek indulnak Magyarország ellen.

"Úgy tűnik, hogy a kormány előre megfontolt szándékkal olyan törvényjavaslat elfogadtatására készül, amely akár százmilliárdos nagyságrendű kárt okozhat az államnak" az esetlegesen elveszített perek miatt - jelentette ki Molnár Csaba. Megjegyezte, a büntető törvénykönyv szerint "akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből fakadó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, az elköveti a hűtlen kezelés bűncselekményét", annak minősített esetét pedig tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk.

A szocialista politikus hangsúlyozta, nem állítanak semmit, csak kérdezik a legfőbb ügyészt, hogy a végtörlesztési javaslattal kapcsolatban megvalósulhatnak-e a hűtlen kezelés említett tényállási elemei.

Azzal összefüggésben, hogy az országgyűlési képviselőket nem lehet felelősségre vonni a leadott szavazatuk miatt, Molnár Csaba rákérdez, az immunitás kiterjed-e a felbujtóra és a bűnségedre is, ha a döntés a Btk.-ba ütközik. Kérdései között szerepel, hogy a hivatali kötelesség megszegése, illetve hivatali helyzettel való visszaélés-e, ha egy hivatalos személy tudatosan az európai uniós joggal vagy nemzetközi beruházásvédelmi egyezményekkel ellentétes döntést hoz.

Az MSZP-s politikus azt is mondta, választ vár Polt Pétertől, aki az elmúlt időben több írásbeli kérdését feljelentésként értékelte és a nyomozóhatóságnak továbbította, az azonban bűncselekmény hiányában nem indított nyomozást. "Arra kérjük a legfőbb ügyész urat, ne próbáljon még egyszer e mögé az ócska módszer mögé bújni (...) ha egy országgyűlési képviselő feltesz neki öt-hat kérdést, kötelessége válaszolni" - fogalmazott.

Molnár Csaba hozzátette, szeretnének tisztán látni, hogy Polt Péter csak mai ellenzéki képviselőkkel kapcsolatban tartja-e elképzelhetőnek, hogy kormányzásuk idején bűncselekményt követettek el, vagy "hasonlóan tud gondolkodni akkor, amikor ilyen hatalmas károkozásról lehet szó".

Újságírói kérdésre válaszolva a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: a magyar államot nem érte kár a Sukoró-ügyben, bűncselekmény nem történt, és Gyurcsány Ferenc semmilyen utasítást nem adott, így a telekcserét sem írta elő.

Arra a felvetésre, hogy a tavasz óta a kormányfő asztalán lévő, de nyilvánosságra nem hozott, a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló, Balsai István készítette jelentés állítólag felbujtóként említi Gyurcsány Ferencet, Molnár Csaba úgy reagált: ez felfoghatatlan megállapítás lenne, 2006 őszén erőszakos cselekményekre kizárólag a szélsőjobboldal bujtott fel.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.

Félidős választások – Küszöbön Donald Trump rémálma

Négy, korábban republikánus kézben lévő szenátusi mandátumot szereztek meg a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon, és több fontos képviselőházi választáson is győztek, így közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az amerikai kongresszus irányítását – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×