Az államfő a budapesti Néprajzi Múzeumban tartott ceremónián arra kérte a professzorokat, hogy intézményeikben a hagyomány állandósága és a megújulás szükségessége közötti harmóniát képviseljék.

Mint mondta, az egyetemi tanári kinevezések mögött nemcsak személyes sikerek, hanem a közösségben végzett kimagasló teljesítmények is állnak. Schmitt Pál arról is szólt, hogy a körülmények ritkán ideálisak, hiszen az oktatás olyan terület, ahol a társadalom problémái élesen kirajzolódnak. Jól tapinthatók az általános gondok: például a pénzhiány, a tudásszint csökkenése, a lazuló erkölcsök, a nemtörődömség - sorolta.

A nehézségek ellenére azt kívánta a most kinevezett egyetemi tanároknak, hogy váljanak olyan szakmai, szellemi és erkölcsi példaképekké, amilyeneknek egykor ők látták a pályájukat elindító elődeiket.

Schmitt Pál eltökéltségre buzdított

Ugyanazt az izgalmat és várakozást érzik a diákok egy új tanév kezdetén, mint amit a sportolók élnek át a startnál - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a gödöllői Szent István Egyetem szenátusának tanévnyitó ünnepi ülésén hétfőn.

Az államfő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kilenc karon mintegy 18 ezer fiatalt fogadó intézmény jó példa arra, hogyan kell az oktatást az élet igényeihez igazítani.

Hozzátette: ezzel a hitvallással a hallgatók úgy tudnak a legjobban azonosulni, ha nem érik be kevéssel, ha egyre többet várnak el maguktól, hogy ne szétcsússzon, hanem ambícióvá, akaraterővé álljon össze egyetemi munkálkodásuk.

A köztársasági elnök - végignézve a tanévnyitón megjelent hallgatókon - elégedetten állapította meg, hogy túlsúlyos fiatalok helyett szép tartású, harmonikusan fejlett diákokat lát, de - mint mondta - a tanévkezdéssel együtt járó várakozásnak és izgalomnak ugyanúgy pluszlendülettel kell társulnia, mint ahogy a sportolók is mindent beleadnak, amikor elrugaszkodnak a startvonalról.

Az intézmény szerepéről szólva az államfő arról beszélt, hogy az egyetem rég túllépte a hagyományos agrárkereteket, és kiemelkedő szerepet tölt be a vérbeli egyetemi várossá lett Gödöllőn. Dicséretes, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezet védelmére - húzta alá, majd külön is szólt az egyetemi tanulmányokat most kezdő ötezer "gólyához".

Bár az intézmény egyfajta védettséget, hátországot ad az elsőéveseknek, ez a védettség csupán átmenetet jelent. A jövőre úgy készülhetnek fel legjobban a fiatalok, ha az itt töltött években nyitottá, eltökéltté, nyelvtudással felvértezetté válnak - fogalmazott Schmitt Pál.

A tanévnyitó szenátusi ülésen Solti László, az egyetem rektora a világ rektorainak néhány hete tartott kínai találkozóján tapasztaltakat osztotta meg a hallgatósággal. Mint mondta, a legtöbb szó a felsőoktatási intézmények "nemzetköziesítéséről", ezen belül a diákcsere-egyezményekről és a más országokból érkező vendéghallgatók beilleszkedésének segítéséről esett. Kiemelte: a gödöllői intézmény 17 országból fogad hallgatókat, és elsősorban a sport és a kultúra révén igyekeznek egy hullámhosszra hozni őket.

A rektor részletesen taglalta az egyetem "sportos" elkötelezettségét bizonyító lépéseket, megemlítve például az edzőképzés indítását, illetve azt, hogy az egyes karokon egyre több sportegyesületet működtetnek. Külön szólt a gödöllői intézményben végzett válogatott sportolókról, példaként állítva őket a hallgatók elé.

A hétfői tanévnyitón 52 hallgató vehetett át köztársasági ösztöndíjat, s átadták az egyetem kiváló sportolójának járó kitüntetést is. Az ünnepség az elsőévesek eskütételével és a doktoranduszok beiktatásával zárult.