Az Aegon közleménye szerint bár a 35-49 éves magyar lakosság egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, hogy miből fog megélni idősebb korában, mégis kevesen tesznek félre. Az elégtelen jövedelem mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolnak a magyarok.

A megkérdezettek alig 12 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy miből fog később megélni, míg minden negyedik érintett gyakran, minden ötödik nagyon gyakran foglalkozik ezzel a problémával - derül ki a felméréséből.

A megkérdezettek 70 százaléka a betegségek kialakulásától fél, kétharmaduk viszont a várható anyagi nehézségek kapcsán fogalmaz meg komoly aggodalmakat. Ennek ellenére a nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól. A felmérés eredménye szerint a kutatásban érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással.

A nyugdíjas évekre szóló megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések a legnépszerűbbek - ilyenekkel a válaszadók harmada rendelkezik -, azokat pedig a befektetéssel kombinált életbiztosítások követik a rangsorban, amelyekről a válaszadók 27 százaléka tett említést. A nem túl régen elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) már 6 százalékos részt hasított ki magának, míg ennél valamivel még kisebb a részvénybe és más értékpapírokba fektetők aránya.

Az időskori megtakarítással nem rendelkezők - nem meglepő módon - legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. A válaszadók viszonylag jelentős része - 14, illetve 12 százaléka - jelölte meg indokként a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve a politikai környezettel szembeni bizalmatlanságot. A gazdasági környezettel szembeni aggodalmakat is figyelembe véve már több mint 40 százalék azok aránya, akik az előtakarékosságtól a bizalmatlanság miatt zárkóznak el.

A felmérés adatai szerint a 35-49 célcsoport kétötöde lenne nyitott időskori előtakarékosságra, ami a teljes magyar lakosságra vetítve csaknem egymillió embert jelent.

Az előtakarékosságra nyitott válaszadók legnagyobb része, 71 százaléka havi rendszeres juttatást igényelne megtakarításaiért cserébe, magasabb szintű egészségügyi ellátásra 13, színvonalasabb idősotthoni ellátásra pedig 12 százalékuknak lenne igénye. Tanácsadásra 32 százalékuk lenne nyitott, ám közülük is csak minden harmadik lenne hajlandó fizetni ezért.

A kutatást 600 fős, reprezentatív mintán, telefonos adatfelvétellel, 2010 decemberében végezték. A megkérdezettek 35 és 49 év közötti lakosok, az alapsokaság meghatározását pedig a KSH aktuális adatbázisa alapján végezték el.