Szabó Máté ombudsman szerint a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételének és elzárásának törvényben biztosított lehetősége aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a fiatalkorúak személyi szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogát.

Az állampolgári jogok biztosa az InfoRádiónak azt mondta: több alkotmányos joggal ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely nem tekinti gyermeknek a fiatalkorút, megszünteti a fiatalkorúak elzárásának tilalmát, meghatározza a fiatalkorú elzárásának lehetséges időtartamát, sőt azt is megengedi,

hogy a fiatalkorúra kiszabott pénzbírságot elzárásra változtassák. Más, célravezetőbb, gyorsabb, eredményesebb eszközre lenne szükség - tette hozzá.

Az ombudsman szerint a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy csak büntetőjogi szempontból bír jelentőséggel az, hogy az elkövető gyermek- vagy fiatalkorú, gyermekvédelmi szempontból ugyanis tizennyolc év alatt gyermek a gyermek, és amennyiben bármilyen veszélyeztető körülmény adódik, akkor a gyermekvédelmi rendszernek kell fellépnie. A néhány napos elzárás pedig nemhogy javító, ellenkezőleg, káros hatású lehet: pszichés megterhelést okozhat, a fiatal még dacosabb, durvább lehet a társadalommal, a társadalom elvárásaival szemben, és valószínűbb, hogy újabb jogsértést követ el, mintha nem sújtották volna elzárással - fejtette ki.

Az ombudsman javasolta a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a szabálysértésekről szóló törvény olyan módosításának kezdeményezését, amely - figyelemmel a büntetőjogban is alkalmazott korhatár-meghatározásra - minden 18 év alatti fiatalt gyermeknek tekint.

A biztos azt is javasolja, hogy szüntessék meg annak a lehetőségét, hogy elrendelhessék a 18 év alatti fiatalok szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását. A budapesti rendőrfőkapitányt pedig arra kérte, hogy a tudatosítsák a rendőrökben az arányosság jelentőségét az előállítások során, a rendőrségi fogdában pedig valamennyi fogvatartott részére biztosítsák az évszaknak megfelelő ruházatot.

Szabó Máté szerint az Alkotmánybíróság is hasonló tartalmú döntést hozhat az ügyben, mivel úgy véli, a szabályozás szembemegy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.

Preventív cél

A jelenlegi magyar szabályozás - azaz, hogy 14 év a büntethetőség alsó korhatára - az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is teljes összhangban van, azaz garantálja az egyezményben foglalt követelmények maradéktalan érvényesülését - írta közleményében a Belügyminisztérium.

A tárca szerint a társadalomnak, és így a fiatalkorúaknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy lopni nem szabad, a lopás bűn, és senki nem bújhat a fiatalkorúsága mögé. A jogszabály-szigorítás egyfajta preventív célzattal is született. A cél az, hogy ennél a korosztálynál se váljon szokássá a lopás, hogy tisztában legyenek a tetteik következményeivel - olvasható a közleményben.

Kevesebb a lopás

30-40 százalékkal csökkent a bolti lopások aránya, mióta szigorodott a szabálysértési törvény. A CBA kommunikációs vezetője az InfoRádióban úgy vélte, hogy az augusztusban bevezetett rendelkezéseknek erős visszatartó erejük van. Fodor Attila elmondta: míg korábban egy-egy hétvégén öt tolvajt fogtak el a boltokban, most legfeljebb kettőt, hármat.

Hozzátette: egy 300-400 négyzetméteres boltban évente átlagosan 10 millió forint volt a lopással okozott kár, hiába fejlesztették a biztonságtechnikát és bővítették a személyzetet. Szólt arról is, hogy gyakran felnőttek bízzák meg a gyerekeket a lopással, mert ők csak korlátozottan felelősségre vonhatók. Fodor Attila szerint nem az a cél, hogy rendőrt hívjanak akkor, ha valaki egy-két pogácsát elfogyaszt a boltban, ilyenkor csak felszólítják a vevőt, hogy fizesse ki az árut.