A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) Zrt. Az alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete. A testület öt tagból áll, elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter - ez idő szerint a nemzetgazdasági miniszter - további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak a pénteken beterjesztett törvényjavaslat szerint.

A testület az alap eszközeinek felhasználásánál az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozására dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, valamint az államadósság csökkentésére fordításáról. Az alap vagyonát adó eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek - a költségvetési törvényben meghatározott - előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az ÁKK honlapján közzé kell tenni az alap vagyonának összetételét, értékét, a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét, valamint az államadósság csökkentésére fordított összeget. Az alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Az említett nyilatkozatot - hogy a tag marad a magánnyugdíjpénztárban - a beteg, vagy fogyatékossága miatt korlátozott a tartózkodási helyén is megteheti. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magánnyugdíjpénztári tag 2011. január 21-ig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Aki tartósan külföldön dolgozik, a nyilatkozatát személyesen az ország külképviseletén is megteheti.

A magánpénztár költségként idén még a folyó befizetés 4,5 százalékát számolhatja el, a jövő évtől viszont ez az arány 0,9 százalékra csökken. A 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a pénztár jogosult - a működési és a likviditási tartalékforrásainak kimerülése után - a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni - olvasható a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban.

A vagyonkezelés költségére pedig a következő szabályt tartalmazza a javaslat: amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát. Az a pénztár, amely másra bízza a vagyonkezelést, a szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege után számolhatja el a 0,8, illetve a 0,2 százalékot.

A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli.

Az a személy, aki 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően, aki pedig 2011. január 31-ig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez. Az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapításánál nem vehető figyelembe.

A törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történt felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradékot teljes egészében az állami pillérből állapítják meg, vagyis úgy kell tekinteni, mintha ezen időszak alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékaikat az állami pillérbe fizették volna be.