Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek az államfő

Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek választani Schmitt Pál államfő - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken az MTI-t. Az Országgyűlés december elején dönthet az új legfőbb ügyészről, akit egy friss törvénymódosítás értelmében kilenc évre választ meg a Ház.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő pénteken elküldött levelében azt írta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy azt javasolja: "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének".

Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le.

Schmitt Pál csütörtökön megbeszélést folytatott Kovács Tamással, valamint a legfőbb ügyészi posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal. Polt Péter a találkozó után azt mondta, személyi kérdésekről, a lehetséges legfőbb ügyész személyéről nem volt szó a megbeszélésen. Arra a kérdésre, vállalná-e a legfőbb ügyészi posztot, Polt Péter akkor azt közölte: nemcsak udvariatlanság lenne, hanem értelmetlen is, ha erre bármit mondana.

Ezt megelőzően, szerdán minden parlamenti párt képviselője a köztársasági elnöknél járt, hogy a legfőbb ügyész személyéről egyeztessen. Arról, hogy kit látnának szívesen a decemberben távozó Kovács Tamás helyén, a pártok képviselői nem nyilatkoztak. (A következő legfőbb ügyész megválasztása már téma volt a frakciók képviselői és az államfő közti október végi megbeszélésen is.)

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még hétfői sajtótájékoztatóján közölte: reméli, december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyészről.

Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006 óta a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetője. Polt Péter az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.

Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvénymódosítását, amely szerint a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja meg a Ház a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.

Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a törvénymódosítási javaslat október végi általános parlamenti vitájában úgy fogalmazott, hogy a változtatás tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen azáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés hatással van az ügyészségre a legfőbb ügyész személyének meghatározásával.

Az ellenzéki képviselők többsége ezzel szemben elsősorban azt kifogásolta, hogy a megválasztott legfőbb ügyész szerintük gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában a kétharmados parlamenti többség elfogyása után.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×