Az ülésen napirenden szerepel az uniós forrásból elkészült, de még át nem adott Rákospalotai határút ügye is. A közgyűlésben várhatóan nem lesz többségük a szocialista és liberális képviselőknek, mert a vesztegetés gyanújával előzetes letartóztatásban lévő Wieszt János nem adta vissza mandátumát a szocialistáknak.

Demszky Gábor főpolgármester korábban nem tervezte az ülés összehívását, mert szerinte a közelgő önkormányzati választások miatt a kampánycélú javaslatok felborítanák a főváros költségvetési egyensúlyát.

A főpolgármester szerint a diákok és a nyugdíjasok félárú BKV-jegyének bevezetése veszélyeztetné a főváros és a kormány közötti, a közlekedési cég finanszírozásáról kötött megállapodást.

Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülését követően újságírói kérdésre ezzel indokolta azt, miért nem vették napirendre Horváth Csaba (MSZP) javaslatát, amely az új jegytípus bevezetéséről szól.

A főpolgármester szerint a "kampánycélú" javaslat elfogadásával a BKV "sokkal rosszabb helyzetbe" kerülne. Arra mutatott rá, hogy a félárú jegytípus bevezetése nem csak 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelentene, hanem veszélyeztetné a kormány és a főváros között korábban létrejött megállapodást is.

Kiemelte: kötelezettséget vállaltak arra, hogy fedezik a BKV kiadásait és egyensúlyba hozzák a fővárosi közlekedési cég gazdálkodását.

Mint fogalmazott, a javaslattal "az egész megállapodás borulna", mert ezzel akár jogcímet teremthetne a kormány arra, hogy ne fizesse a további, a megállapodásban szereplő 8 milliárd forintot, valamint lehet, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hitelét sem kapnák meg.

Demszky Gábor közölte, hogy ezek nélkül a BKV-t már ebben az évben sem tudnák a jelenlegi teljesítményi szinten üzemeltetni.

Horváth Csaba rendeletmódosítási javaslata értelmében a közgyűlés bevezethette volna a diákok, nyugdíjasok és az otthonápolási díjban részesülők 160 forintos vonaljegyét, valamint 245 forintos átszállójegyét.

A BKV számításai szerint a félárú tanuló- és nyugdíjasjegy bevezetése a közlekedési társaságnál évi 1,4-1,7 milliárd forint bevételkiesést jelentene, s azok után a közlekedési cég nem igényelhetne központi árkiegészítést, ezért a bevezetést sem a társaság igazgatósága, sem a főváros vezetése nem támogatja.

A cég számítása szerint annak nyomán, hogy a jelenleg jeggyel utazók áttérnek a félárú jegyre, 970 millió és 1 milliárd forint közötti, a bérletről a félárú jegyre áttérők miatt pedig 560-760 millió forint bevételkiesés várható. A forgalom növekedése miatt 73 millió forint bevételnövekedést prognosztizálnak, valamint további 19 milliót, ami abból adódhat, hogy a bérletet otthon felejtő tanulók és nyugdíjasok kedvezményesen vásárolhatnak jegyet.

Összesen tehát 1,4-1,7 milliárd forint bevételkieséssel lehetne számolni a félárú vonaljegyek bevezetése esetén a BKV szerint. A cég azonban ezt nem tudja kigazdálkodni, "különösen nem a jelenlegi helyzetben, amikor a kormányzat pénzügyi segítségnyújtásának feltétele az államháztartásért felelős minisztérium által is elfogadott bevételi terv".

Ugyanis - olvasható a tájékoztatóban - a kormány és a főváros közötti megállapodás szerint a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg, amire a pénzügyi források, a viteldíjbevételek és a cég egyéb bevételei fedezetet adnak. Ha ez a feltétel nem teljesül, az állam jogosult a megállapodásban szereplő támogatási összeget csökkenteni.