A köztársasági elnök a korábban június 8-án elfogadott jogszabályban azt kifogásolta, hogy annak alapján a munkáltatók indoklás nélkül menthetnék fel a kormánytisztviselőket, és ez - Sólyom László szerint - ellentétes az uniós joggal. Az államfő azzal sem értett egyet, hogy a törvény a minisztériumok teljes közigazgatási karára vonatkozott volna, a helyettes államtitkárokra és a közigazgatási államtitkárokra viszont nem. Az Országgyűlés most úgy változtatta meg a jogszabályt, hogy annak alapján a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok is kormánytisztviselők lesznek, viszont az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét nem vették ki a törvényből. A parlament módosította a választási eljárásról szóló törvényt, így már az őszi önkormányzati választáson rövidebb lesz a kampány és a kampánycsend, és az ajánlószelvényeket is az eddiginél rövidebb ideig lehet gyűjteni. Döntött az Országgyűlés arról, hogy a második félévtől ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót, és módosították a képviselők a közoktatási törvényt. A változtatás értelmében a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók.

Újabb jogszabály-módosítást küldött vissza az államfő

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételére vonatkozó jogszabály-módosításokat a köztársasági elnök. Az államfői hivatal tájékoztatása szerint Sólyom László egyetért azzal, hogy a hatályos alkotmányi szabályozás nem vált be, de úgy véli: a most elfogadott változtatás nem szolgálja jobban például az alkotmánybírók függetlenségét, vagy a munkájuk magas szakmai színvonalát. A köztársasági elnök azt is megjegyzi, hogy az új rendszer nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.

Vizsgálat az Omninvest állami támogatása ügyében

Vizsgálatot indít a H1N1-es vírus elleni oltóanyag kifejlesztésével megbízott Omninvest állami támogatása ügyében a nemzetgazdasági miniszter. A tárca közleménye szerint Matolcsy György azért döntött így, mert nem zárható ki, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett projektre egyedül jelentkező cég az általa később kiírt közbeszerzési pályázaton saját magát hirdette ki győztesnek. A három milliárd forint összköltségű programhoz a magyar állam 2 milliárd forintot adott, míg a kutató cégre egymilliárd forint előteremtése hárult.

Nem változott az alapkamat

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a monetáris tanács; a döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A szakemberek arra számítanak, hogy decemberre öt százalékra süllyed az alapkamat, amely 2009 júniusában még 9,5 százalék volt.

Ismét drágul az üzemanyag

Ismét drágulnak az üzemanyagok; szerdán bruttó öt forinttal emeli a gázolaj és két forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol. Sándor Dávid, a portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a benzin ára ezzel újabb történelmi csúcsra emelkedik, míg a gázolajé az idén a legmagasabb lesz. A gázolajért 2008 júniusában kellett a legtöbbet fizetni, akkor az ár elérte a 335 forintot. A szakember közölte, hogy a mostani emeléssel a gázolajért átlagosan 331 forintot, a benzinért 345 forintot kell fizetni. A drágulást a kőolaj árának változása és a forint gyengülése együttesen okozza.

Felmérik az árvízkárokat a mezőgazdaságban

Megkezdődött az árvíz okozta károk felmérése a mezőgazdaságban, a vasúton és az önkormányzati tulajdonban lévő utakon - jelentette be az árvízutáni újjáépítést koordináló miniszteri biztos. Bakondi György azt mondta: hosszadalmas és nehézkes munka lesz a teljes kárfelmérés. Hozzátette: az ország 8 megyéjében keletkeztek jelentős károk, és az elmúlt napok özönvízszerű esőzései, viharai is további, súlyos károkat okoztak. Beszámolója szerint az árvíz sújtotta térségekben 3.200 magáningatlan károsodott, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 295, míg más megyékben 30 épület dőlt össze, vagy vált lakhatatlanná, miközben ezekben a térségekben a lakásoknak mindössze 10 százaléka volt biztosítva.

Luxembourg a leggazdagabb EU-tagállam

Az Európai Unió 27 tagállamában tavaly az átlag 41 százaléka és 268 százaléka között szóródott az egy főre jutó GDP, a magyar adat az uniós átlag 63 százaléka. A közösség statisztikai hivatalának beszámolója szerint 2009-ben a legmagasabb egy főre jutó GDP, az átlag 268 százaléka Luxembourgban volt, a legalacsonyabb, 41 százalék pedig Bulgáriában.