Akár győztek, akár vereséget szenvedtek a pártok a vasárnapi választás első fordulójában, vezetőik bátran válogathattak a magyar nyelv erősebb jelzői közül, hiszen a voksolás adminisztratív és politikai szempontból is rendkívüli volt. Sólyom László köztársasági elnök például arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta, tehát húsz éve nem született ekkora arányú választási siker.

Ennek ellenére a Fidesz elnöke és kormányfő-jelöltje, az inkább feszültnek, mintsem felszabadultnak tűnő Orbán Viktor visszafogottan ünnepelt első beszédében:

"Ez a győzelem nem a Fideszé. Ez a győzelem önöké, ez a győzelem Magyarországé. Minden idegszálammal érzem, és a szívem mélyén pontosan tudom, hogy életem legnagyobb feladata előtt állok. De azt is tudom, hogy ez a feladat megoldható. De ennek a feladatnak a megoldásához szükségem lesz mindannyiukra. Kivétel nélkül minden magyar emberre."

Az MSZP politikusinak egyik szeme sírt, a másik nevetett. A kormányzás jogát elvette tőlük a nép, a Jobbiknál azonban többen szavaztak rájuk. Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt ez utóbbira igyekezett koncentrálni:

"A magyar választók arról is döntöttek, hogy a Magyar Szocialista Párt az ellenzék legerősebb pártja, és ezzel a felhatalmazással a Magyar Szocialista Párt élni fog a következő években. Az első forduló alapvetően a kormányról szólt. Arról szólt, hogy a magyar emberek kinek akarnak kormányzati felhatalmazást adni. Ez eldőlt. A második forduló azonban az ellenzékről fog szólni, arról, hogy milyen erős demokratikus kontrollja lesz Orbán Viktornak és a Fidesz hatalmának. (...) A szocialista pártnak értékelni kell az elmúlt négy évet, az elmúlt nyolc évet és az elmúlt húsz évet, és ennek az értékelésnek a bázisán egy új magyar demokratikus baloldalt fogunk felépíteni. Éljen Magyarország, hajrá, MSZP!"

Az MSZP elnöke, Lendvai Ildikó azonban láthatóan nehezebben emészti meg a szocialisták választási vereségét:

"Meg kell vizsgálni, hogy történt-e a törvénymódosítással, annak eredményével való visszaélés. Fölmerülhet-e a gyanú, hogy a választás utolsó óráiban Kubatov-szavazók jelentek meg a szavazófülkéknél, máshonnan bejelentkezett szavazók, későbbi órán és nagyobb mennyiségben, mint máskor."

A Jobbik öröme nem volt felhőtlen. A radikális párt kétharmados kormányzásra készült, de legalábbis a második legnagyobb ellenzéki párt akart lenni. Ez nem sikerült: gyűlölt ellenségeik, a szocialisták több szavazatot kaptak náluk. Vona Gábor pártelnök és kormányfő-jelölt ezért azonban nem saját magukat hibáztatja:

"Voltunk, akik jobb eredményre számítottunk, hiszen szerettük volna megelőzni a szocialista pártot. Ez könnyen sikerülhetett volna, de azzal a rágalomhadjárattal, amit ránk zúdított a Fidesz és az MSZP, sajnos, voltak, akiket sikerült eltántorítani."

A Jobbik elnöke kárörömmel fogadta és pártja sikerének tulajdonítja az MDF és az SZDSZ megsemmisítő választási vereségét:

"Az MDF-et és az SZDSZ-t - a hazai közélet két hazug torzszülöttjét - végérvényesen eltakarítottuk a magyar közéletből. Az MSZP koporsójába az utolsó szöget ugyan még nem vertük be, de néhány hónap, néhány év, és végérvényesen be fogjuk, és őket is a saját halottunknak fogjuk tekinteni."

A legnagyobb buli a Lehet Más a Politikánál volt. Schiffer András listavezető jelölt egyenesen csodáról beszélt:

"Úgy tűnik, hogy a csoda bekövetkezett. Fölötte vagyunk annak, ami az elmúlt hetek közvélemény-kutatása alapján jósolható volt."

Az SZDSZ-szel szövetséges MDF, tehát a két rendszerváltó párt kiesett az Országgyűlésből. A fórum elnöke, Dávid Ibolya ennek a helyzetnek megfelelően döntött és fogalmazott:

"Lemondok a Magyar Demokrata Fórum elnöki posztjáról. (A veszteseknek) ki kell sírniuk magukból az elmúlt időszak minden nehézségét. A holnap az elemzésé lesz, a holnapután pedig az újraépítkezés, az újrakezdés időszaka kell, hogy legyen mindannyiunk számára."

A Civil Mozgalomnak még ötezer szavazat kellett volna az állami támogatáshoz szükséges egy százalék eléréséhez. Seres Mária listavezető még sincs elkeseredve, és azt ígérte: folytatják a munkát.