Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Három-, vagy négypárti lesz a parlament a közvélemény-kutatók szerint

Három-, vagy négypárti parlamentet valószínűsítenek a nagy közvélemény-kutató cégek legutóbbi felmérései. A Medián, a Századvég és a Kód, valamint a Nézőpont Intézet kutatásai alapján a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP is bejut a parlamentbe, a Szonda kutatásai alapján azonban utóbbi nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Az MDF egyik közvélemény-kutató szerint sem jut be a következő országgyűlésbe.

A Medián felmérése szerint a Fidesz-KDNP-frakció, az MSZP, a Jobbik és az LMP alkotja majd az új parlamentet. A Szonda a Népszabadság felkérésére készített kutatást, amely azt vetíti előre, hogy csak 3 párt kerül be, mivel a március 27. és április 2. között végzett felmérés eredménye alapján az LMP nem fogja elérni az öt százalékos bejutási küszöböt.

A Századvég és a Kód közös kutatása szerint az összes megkérdezett szerint a Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik jut a Parlamentbe. A biztos pártválasztók körében az LMP is elérheti a bejutáshoz szükséges 5 százalék feletti eredményt. A Nézőpont Intézet által felállított modellparlamentben a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP kaphat helyet.

Mekkora részvétel várható?

A Medián közvélemény-kutatóinak válaszolók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mértnél (53 százalék), viszont alacsonyabb annál, amit 2006-ban, szintén a választás előtt mutatott ki a közvélemény-kutató intézet, ugyanis négy évvel ezelőtt 59 százalék mondta azt, hogy biztosan voksolni fog. A mostani kutatásból az is kiderül, hogy a bizonytalanok száma jóval nagyobb, mint 2006-ban: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk. A biztos választók aránya a Szonda adatai alapján valamivel kisebb, 53 százalék.

A Századvég felméréséből az olvasható ki, hogy a megkérdezettek 65 százaléka megy el szavazni. A Nézőpont Intézet a 2010-es országgyűlési választások első fordulójának országos részvételi arányát 60 százalékra jósolja.

Kétharmados többségbe kerül a Fidesz?

Biztos kétharmados többség, 275 fős frakciószövetség áll majd a Fidesz-KDNP mögött az új Országgyűlésben, ahová bejut az LMP - ezt valószínűsíti a Medián kutatása. Az előrejelzés szerint a Fidesz-KDNP 275 képviselőre számíthat, a szocialistáknak 51 hely jut, míg a Jobbik 50 mandátumra számíthat. A számítás szerint az LMP átugorhatja az ötszázalékos küszöböt, és így 10 képviselőt küldhet a Házba, az MDF-nek viszont nincs erre esélye.

A Szonda kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 62, az MSZP 20, a Jobbik 13 százalékon áll, az LMP pedig csak 3 százalékot érne el, vagyis nem jutna be a Parlamentbe, ahogy az MDF sem, amely mindössze 1 százaléknyi támogatottsággal bír.

A Századvég szerint a biztos pártválasztók körében nem lenne a Fidesznek a kétharmados többség, mivel csak 59 százalékos támogatottsággal bír, az MSZP-re 18, a Jobbikra pedig 15 százalék szavazna. Az MDF 3 százalékos támogatottsága mellett az LMP ebben a körben a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékon áll.

A Nézőpont Intézet által publikált felmérésben az áll, hogy a potenciális szavazótáborok nagysága alapján a Fidesz jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék. A Jobbik 11, az LMP 7, az MDF pedig a 4 százalékon áll.
 

Biztos pártválasztók (százalékban)
 MediánNézőpontSzázadvégSzonda I.
Fidesz-KDNP55605962
MSZP16121820
Jobbik1581513
LMP2653
MDF3231
Civil Mozgalom1n. a.n. a.n. a.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×