A miniszterelnök szerint teljesítette célkitűzéseit a válságkezelő kormány, amely stabilizálta és növekedési pályára állította a gazdaságot. Bajnai Gordon a kabinet elmúlt 10 hónapját értékelve a ciklus utolsó parlamenti ülésén, napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta: ez elsősorban a lakosság türelmének és kitartásának köszönhető, illetve annak, hogy a kormányzó pártok saját érdekeik elé helyezték az ország érdekeit. A kormányfő az elért eredmények között említette a forint stabilizálását, ezáltal a devizahitelesek megvédését, a munkahelyteremtő- és támogató programokat, amelyekkel több száz ezer ember munkalehetőségét óvták vagy teremtették meg, a távhő és az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, valamint az adóátrendezést. Úgy vélte: ha a következő kormány a mostani gazdaságpolitikát folytatja, 2014 elején bevezethető az euró Magyarországon. Bajnai Gordon megismételte: nem lesz tagja a következő Országgyűlésnek.

A Fidesz frakcióvezetője szerint Bajnai Gordon elhárítja magától a felelősséget azzal, hogy nem folytatja politikusi tevékenységét. Navracsics Tibor a miniszterelnök beszédére reagálva emlékeztetett arra: Bajnai Gordon gazdasági miniszterként azt mondta, hogy minden magyar állampolgár 800 ezer forint uniós forráshoz fog jutni, ezzel szemben most, a kormányzati ciklus végén, mindenkinek 2,5 millió forintos része van az államadósságból. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője felszólalásában az ország közös sikerének nevezte a gazdasági válság kezelését, a kereszténydemokrata Hargitai János viszont azt hangsúlyozta, hogy rendetlenség van az országban, amely versenyképtelenné és sikertelenné vált az elmúlt időszak hibás kormányzati politikája miatt. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta: a gazdasági lépések szempontjából sikeres, a társadalmi problémák kezelését tekintve viszont kevésbé megfelelő volt a kormány, illetve a szabad demokraták elmúlt tíz hónapos munkája.

Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szocialisták által kezdeményezett módosítását, amely alapján büntethető lesz a holokauszt tagadása. A jogszabály szerint legfeljebb három év szabadságvesztéssel büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az előterjesztéshez korábban módosító indítványt nyújtott be a fideszes Répássy Róbert. Az ellenzéki politikus azt kezdeményezte, hogy a változtatás után egyaránt büntessék a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiesség elleni bűneinek nyilvános tagadását. Ezt az indítványt az Országgyűlés elutasította.

25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács; az irányadó ráta ezzel történelmi mélypontra süllyedt. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Elemzők az idén még egy, 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak, így az év végén 5,5 százalékos alapkamatra számítanak. A jegybank elnöke azt mondta: az elmúlt évben az ország az államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg alakulását tekintve jól teljesített, az államadósság GDP-hez mért szintje és a külső adósság viszont magas. Simor András hozzátette: az MNB új jelentésében 2010-re a korábban jelzettnél magasabb, 4,4 százalékos, jövőre 2,3 százalékos inflációt vár, javított viszont idei GDP prognózisán; 0,6 helyett 0,2 százalékos gazdasági visszaesésre számít.

Szerdán bruttó 6 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol - mondta az InfoRádióban a portfolio.hu elemzője. Takács Szabolcs hozzátette: ezzel a benzin átlagára történelmi csúcsot ér el; 324-325 forint körül alakul majd. A gázolajért átlagosan 300 forintot kell fizetni literenként.

Németországban bocsánatot kért a katolikus iskolákban történt, a paptanárok által korábban elkövetett szexuális bűncselekmények miatt a katolikus püspöki konferencia elnöke. Robert Zollitsch freiburgi érsek, aki először szólalt meg a több mint három héttel ezelőtt kirobbant botránnyal összefüggésben, hangsúlyozta: a német katolikus egyház célja az ügy átfogó kivizsgálása. Először a berlini elitgimnáziumnak számító jezsuita Canisius kollégiumban derült fény arra, hogy paptanárok a 70-es és 80-as években több diákot megrontottak, illetve szexuálisan molesztáltak, később azonban több katolikus iskolából érkezett hasonló hír. A német jezsuita rend már bocsánatot kért a történtek miatt, és az ügy kivizsgálására külön megbízottat nevezett ki, aki a hét végén arról számolt be, hogy az országban több mint 120 ilyen jellegű szexuális bűncselekmény történt.