Egy 2005-ös felmérés - a kétmillió házasság mellett - 350 ezer működő élettársi kapcsolatot regisztrált - közli a Népszabadság. Minden hatodik család élettársi közösségen alapul, minden nyolcadik gyermek ilyen párkapcsolatban nő fel. Svédországban vagy Észtországban a gyermekek több mint fele már jó pár évvel ezelőtt is házasságon kívül - élettársi kapcsolatban - jött világra.

Magyarországon 2007-ben született először törvény az anyakönyvvezető által bejegyzett élettársi kapcsolatról, amely létrehozta annak a feltételeit, hogy a párok házasságkötés nélkül is nagyjából a házasfelekkel azonos jogokat élvezzenek. A cél az volt, hogy megteremtsék az azonos nemű emberek formalizált együttélésének lehetőségét, ám a törvény a heteroszexuálisokra is vonatkozott volna. Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a házasság védelme érdekében nem működhet egy azzal konkuráló intézmény, ezért regisztrált élettársi kapcsolatra kizárólag a homoszexuális párok léphetnek.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy kevés az orvos és a pénz, nincs új tébécéellenes gyógyszer. A fővárosban és az ország keleti részén makacsul tartja magát a morbus hungaricus - derül ki az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet statisztikájából. Az ijesztő tény mögött felsejlik a magyar egészségügy minden problémája: nincs elég tbc-hez értő tüdőgyógyász, de még eléggé hatásos gyógyszer sem, mivel újat évtizedek óta nem fejlesztettek. Ebben a helyzetben üt a hír: Szabolcsban két kis tüdőgondozót pénzhiány miatt kénytelenek voltak bezárni, és ez a sors vár több tucat hasonló intézményre is. Szilasi Mária, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma tüdőklinikájának igazgatója azt mondta, hogy a közeljövőben nőhet a betegek száma. Hozzátette: emelkedik a szegénységben élők száma, ráadásul a rossz higiénés körülmények között élők, leromlott szervezetű, rosszul táplált, vagy éppen hajléktalan emberek könnyebben fertőződhetnek meg, és mivel nem járnak, orvoshoz, kisebb az esély arra, hogy idejében felfedezzék náluk a betegséget.

A Világgazdaság arról ír, hogy EU-pénzek veszhetnek el, gondokat okozhat ugyanis Magyarország számára a kutatásra, fejlesztésre és innovációra 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források lekötése. Ezzel kapcsolatos aggályaikat a szakemberek azzal magyarázzák, hogy hazánkban gyengélkedik az alapkutatás, egyelőre nincs elég innovatív vállalat, és változatlanul kiszámíthatatlan és átláthatatlan a pályázati feltételrendszer. A gazdasági válság nyomán ráadásul Európa-szerte megcsappant a vállalkozások innovációs kedve, és ez alól a hazai cégek sem jelentenek kivételt. A 2009-10-es akciótervekben összesen 106 milliárd forint áll rendelkezésre k+f+i pályázatokra az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainál. Ebből jelenleg 81 milliárd érhető el. A gazdaságfejlesztés területén a teljes, közel 260 milliárd forintos, hétéves keretből eddig mindössze 20 százalék jutott el a pályázókhoz.

Új menetrend, új közlekedési koncepció, új rendszerben működő közlekedési társaságok - ez jellemzi majd 2010 közösségi közlekedését - írja a Napi Gazdaság. Az új koncepció szerint megszűnnek a felesleges párhuzamosságok a busz- és vonatközlekedésben: a távolsági, nagyvárosokat összekapcsoló vonalakon kevesebb busz, de több vonat közlekedik, néhány mellékvonalon pedig szünetel a személyszállítás és buszokkal oldják meg a feladatot. A súrlódások abból adónak, hogy a MÁV kénytelen lemondani szárnyvonalairól, a Volánok pedig több, jövedelmező távolsági viszonylatról kénytelenek részben lemondani. Sok a bizonytalanság a regisztrációs jegy bevezetése körül is, még az sem eldöntött, mi szerepeljen rajta. A Volán-társaságoknak 2016-ig tolták el a piacnyitást a közszolgáltatási szerződések meghosszabbításával, kérdés, mire lesz elég ez a hat év. Távlati gondolkodás és intézkedés nélkül semmire - mondta a lapnak Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója. Most a közlekedési miniszter a szolgáltatás megrendelője és ő lesz jövőre is, a regionális közlekedési irodák csak döntés-előkészítő szerepet kapnak.