Õ az első, akit a sztálinista egyházüldözés magyarországi áldozatai közül az egyház a boldogok sorába emel - mondta a szertartást vezető Erdő Péter bíboros, miután Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelét a több ezer hívő előtt.

"A mi régen lelkileg egészséges népünk ma egy olyan erkölcsi mélyponton áll, hogy ha az irgalmas Isten nem könyörül rajta, s ha nem lesz része egy újabb úrjövetben, akkor kételkedni lehet jövője felől (...) Akkor, amikor a nemzeti szerencsétlenségeknek eggyé kellett volna forrasztani minden magyar embert, megindult a lelki széthasadás" - idézte Erdő Péter Meszlényi Zoltán szavait, melyek 1945. december 2-án hangzottak el Esztergomban.

Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását Erdő Péter bíboros kezdeményezte. XVI. Benedek pápa július 3-án hagyta jóvá azt a dekrétumot, amely elismerte Meszlényi Zoltán vértanúságát. Apostoli levelében március 4-ét, a püspök születésnapját jelölte ki ünnepéül.

Nem alkudott

Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2. - Kistarcsa, 1951. március 4.) iskoláit az esztergomi Bencés gimnáziumban végzett, ami után az akkori esztergomi érsek, Vaszary Kolos bíboros Rómába küldte teológiát tanulni a Collegium Germanicum Hungaricumba. 1915-ben szentelték pappá, 1917-től pedig Csernoch János bíboros-hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott, 1931-ben lett a főkáptalan tagja, nógrádi és honti főesperes, később pedig a káptalan elnöke - mondta az InfoRádiónak Szőke János, az avatás posztulátora.

Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíboros-hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték. Meszlényi Zoltán vette át a helyét, helynöki székfoglalójában pedig ígéretet tett: "Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen." - tette hozzá Szőke János.

Nem egészen egy hónnappal később, 1950. június 29-én Meszlényi Zoltánt elhurcolták esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták - magyarázta az avatás posztulátora.

Meszlényi Zoltán ellen nem volt vád, elfogatóparancs, és tárgyalás sem - hangsúlyozta Szőke János. Szerinte a kommunisták mindenáron egy békepapot szerettek volna az esztergomi egyházmegye élére állítani, ezt azonban sem Drahos János, sem Meszlényi nem vállalta. Ez volt a legnagyobb "bűne".

A segédpüspök boldoggá avatásának posztulátora elmondta: Meszlényi Zoltánt már évek óta figyelhették, hiszen Mindszenty József mellett dolgozott és mindenben támogatta őt.