A munkahelyteremtő program folytatását nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának az MSZP elnöke. Lendvai Ildikó a szocialisták politikai évadnyitója után az InfoRádiónak azt mondta: pártja nem ígéretekkel és költekezéssel, hanem tettekkel, reális és megfizethető megoldásokkal készül a jövő évi választásokra. Korábban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés csak a válsággal szemben kérlelhetetlen, a nehéz helyzetben lévők iránt - amennyire lehet - szolidáris. Bajnai Gordon azt mondta: végig kell vinni a szigorú költségvetési politikát, hogy a válság után Magyarország újból Kelet-Közép-Európa élmezőnyébe kerüljön.

Teljes tilalom bevezetését követelik a kisgazdák az állami földek értékesítésére. Turi-Kovács Béla, a Fidesszel szövetséges Kisgazda Polgári Egyesület és Kisgazda Polgári Szövetség elnöke Békéscsabán, a tömörülés országos gyűlésén úgy fogalmazott: alapjaiban kell újjáépíteni az agráriumot, ezért arra számít, hogy az új kormány egyik első intézkedése egy új földtörvény megalkotása lesz.

Olyan programokat kell kidolgozni a BKV-nál, amelyek végrehajtása után a közlekedési társaság önfenntartóvá válhat - közölte Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes, miután BKV-s szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt. A politikus hangsúlyozta: az átalakításnak érintenie kell - egyebek mellett - a kollektív szerződést, a vállalat működésének átláthatóságát és a régi ügyek tisztázását. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke azt mondta: arra kérték a főpolgármester-helyettest, hogy az átalakítások során vegyék figyelembe az érdekképviseletek véleményét is.

Hazamehetett a pénteki, fővárosi tűzeset után kórházba vitt 5 tűzoltó, miután megállapították, hogy nem kaptak áramütést. Dobson Tibor, a Fővárosi Tűzoltóság kommunikációs főosztályvezetője elmondta: a XIII. kerületi Hajcsár úton, a rákosrendezői pályaudvar területén kigyulladt romos ház oltását azután kezdték meg, hogy áramtalanították az épületet, a tűzoltók mégis bizsergést éreztek a karjukban, amikor alumínium létrájukat a bádogtetőhöz illesztették. Az érintett 5 szakembert az oltás után megfigyelésre kórházba vitték.

Sikeresnek minősítették a visegrádi országok államfői kétnapos csúcstalálkozójukat. A lengyelországi Sopotban tartott értekezleten egyebek mellett elvi megállapodás született arról, hogy egyes távolabbi országokban közös konzuli szolgálatot hoznak létre. A konferencián kétoldalú találkozók is zajlottak, Sólyom László ugyanakkor nem egyeztetett Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Budapest szerint akkor van értelme egy kétoldalú tárgyalásnak, ha Pozsony válaszol a révkomáromi incidens után elküldött jegyzékre.

Budapesten először rendezték meg az evangélikus presbiterek országos találkozóját; a rendezvényen 1.500-an vettek részt. A tanácskozáson a világi tisztségviselők meghallgatták Prőhle Gergely országos felügyelő előadását, majd a presbiterek képzésének lehetőségeiről egyeztettek. Az esemény után kiadott közleményben hangsúlyozzák: a magyarországi evangélikusok jelentős része szlovák anyanyelvű, ezért kiemelten fontosnak tartják a magyar-szlovák viszony mielőbbi rendezését.

A Körmend - Horvátnádaljai templomban szentmise keretében emlékeztek meg Mindszenty József elítéléséről az esemény 60. évfordulóján. A Vas megyei település templomkertjében emlékművet állítottak a bíboros tiszteletére. Az ünnepségen Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság ügyvezetője átadta a szervezet emlékérmét; az idei díjazott Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese.

A legkorábban érő muskotályos szőlő szedésével megkezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak elmondta: a történelmi borvidéken az átlagosnál kevesebb, összesen mintegy 350 ezer mázsa terméssel számolnak a gazdák, de még erre sem biztos, hogy lesz vevő. Marcinkó Ferenc közölte: nyomottak a szőlőárak és túltermelés van, de reméli, hogy a termelők nem kényszerülnek az ültetvények kivágására.

Párizsban trabantfelvonulással és a rendszerváltás eseményeit bemutató kiállításokkal emlékezett meg a német, az osztrák és a magyar külképviselet az osztrák-magyar határ 20 évvel ezelőtti megnyitásáról. A magyar döntés lehetővé tette több 10 ezer keletnémet állampolgár kijutását Nyugat-Németországba. A rendezvénysorozat a francia közvélemény figyelmét kívánta felhívni arra, hogy a határnyitás jelentős szerepet játszott a berlini fal leomlásához, a vasfüggöny lebontásához és az európai újraegyesítéshez vezető történelmi folyamatban.