Az albizottság összehívását Domokos László, a testület fideszes alelnöke kezdeményezte. Álláspontja szerint "az embereknek joguk van tudni, kik a felelősök azért, hogy a pénzüket ilyen botrányos módon több tízmilliós végkielégítésre költötték a BKV-nál".

A közlekedési társaságnál kipattant végkielégítési botrányban kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonórát, a volt humánpolitikai igazgatót tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki 100 millió forintos végkielégítését. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót egy év munkaviszony után küldték el, majd 40 millió forintos végkielégítést fizettek neki. Az Index által közzétett lista alapján 2007 óta tucatnyian kaptak 20 millió forintot meghaladó végkielégítést a stabilan veszteséges cégnél; 13-an pedig 10 millió forint feletti lelépési pénzt vihettek haza.

A BKV belső vizsgálati jelentése szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV közel százmilliós végkielégítést felvett volt személyzeti igazgatója nem volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel.

A BKV és a főpolgármesteri hivatal megbízásából készült jelentés szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért "a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés" köttetett. Így a vizsgálat szerint a törvényi szabályozást és az azon alapuló kollektív szerződést figyelembe véve a végkielégítés átutalásának időpontjában Szalainé nem volt jogosult a pénzre.

Múlt héten hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt a rendőrség megkezdte a nyomozást a BKV-s végkielégítések ügyében. A feljelentés a Fővárosi Főügyészséghez érkezett, amely elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt.

Kocsis István örökölte a helyzetet

Kocsis István korábban az InfoRádióban azt mondta, hogy nem tudott arról, hogy a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója 100 millió forintos végkielégítést kapott. Tegnap egy televízós műsorban megerősítette: a 100 milliós összeget még a céghez érkezése előtt öt hónappal fizették ki, a leköszönő vezérigazgató által készített átadás-átvételi jegyzőkönyvben ez az ügy nem szerepelt. Ennek az információnak a "szakma szabályai" szerint szerepelnie kellett volna a dokumentumokban.

Kocsis István hozzátette: a végkielégítés, akár jogszerű volt, akár nem, vállalhatatlan. A vezérigazgató emlékeztetett: a cég 2007-től 1,5 milliárdot költött végkielégítésre. Mint mondta: 6-7 embertől vált meg a kabinet tanácsadói rendszerének leépítésekor; a célja ezzel az volt, hogy ne legyen "árnyékkormányzás", álljon helyre a felelősségi viszony. Megjegyezte, a végkielégítések kifizetésénél 50 százalékos arányt ért el abban, hogy mi járt volna szerződés szerint, és mit fizettek ki, azaz hozzávetőleg akkora összeget takarított meg, mint amennyit kifizettek. Ez az összeg 168 millió forint.

MSZP: 5 nap, 5 vélemény

Ezzel egyidőben Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes közleményében arról írt, hogy az MSZP politikusai öt nap alatt öt különböző véleményt fogalmaztak meg a nyilvánosság előtt a BKV vezetőjével kapcsolatban.

A fővárosi szocialisták múlt csütörtökön Kocsis István vezérigazgató menesztését kezdeményezték, mivel a BKV-nál kialakult helyzet megoldására a jelenlegi vezetővel nem látnak esélyt, a mielőbbi vezetőváltáshoz kérték a koalíciós partner, az SZDSZ és az ellenzék támogatását is.

A Fidesz-KDNP fővárosi frakciószövetsége csak akkor járul hozzá a vezetőcseréhez, ha nemcsak 2008 őszétől, hanem már 2006 októberétől kezdődően teljes körűen kivizsgálják a gyanús tanácsadói szerződéseket és a végkielégítéseket, amelyekre sok milliárd forintot fizettek ki.

A jelenlegi szabályozás szerint minimum hét szavazatra van szükség a gazdasági bizottságban egy kinevezéshez vagy felmentéshez. A bizottság augusztus 25-i ülésén, helyszíni képviselői javaslatra anélkül is napirendre vehetik Kocsis István felmentését, hogy arra Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek javaslatot tennének. A szükséges többséget azonban csak akkor kaphatja meg a javaslat, ha azt nemcsak az öt MSZP-s képviselő támogatja.

A Főpolgármesteri Kabinet augusztus 26-ig adott időt magának arra, hogy a BKV felügyelőbizottságának mai ülése, valamint a lezajló vizsgálat ismeretében meghozza a szükséges döntéseket. Az üggyel a legkorábban augusztus 27-én foglalkozhat a Fővárosi Közgyűlés.

Németh Szilárd, a fővárosi Fidesz-frakció tagja július 29-én jelentette be, hogy a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul a BKV volt humánpolitikai igazgatójának ügye miatt, mivel felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés tényállása.