Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

MSZP: elképzelhető a "külhoni magyar státus" törvénybe iktatása

Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a "külhoni magyar státus" törvénybe iktatását - mondta Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke az MTI érdeklődésére.

Úgy fogalmazott: az MSZP továbbra is "nyitott ügyként kezeli" a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kifejezését, ennek külön törvénybe iktatását.

A külhoni magyar státus a nemzethez tartozást szimbolizálná, érzelmi azonosulást tenne lehetővé, és a most meglévő kedvezményeket foglalná össze, amelyek például a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz - mondta az MSZP szakpolitikusa.

Arra a kérdésre, hogy a szomszédos államok nem fogadták szívesen a korábbi státustörvényt, a most tervezett jogszabály okozhat-e gondot, Kozma József azt mondta, nem szabad, hogy bárkit is eltántorítson, ha több probléma megoldása közben újak is keletkeznek.

A politikus megjegyezte, örülne, ha minél hamarabb az Országgyűlés elé kerülne a törvényjavaslat.

Az ügy és a világ is megváltozott - válaszolta arra a kérdésre, hogy változott-e a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás óta az MSZP álláspontja.

Hozzátette ugyanakkor, hogy véleménye szerint az oktatás, a nyelv, az autonómia, a szabad közlekedés ügyére, azaz ezekre a szerteágazó problémákra a kettős állampolgárság nem adhat választ, ezekre a kérdésekre külön szabályozást kell alkotni.

A szocialista képviselő szerint Szlovákiában a nyelvi identitás, Ukrajnában az oktatás, Romániában az autonómia, Szerbiában a vízum kérdései jelentenek gondot.

Kozma József emlékeztetett arra, hogy Magyarország mellett Szlovákia és Románia is az Európai Unió tagja lett, Horvátország pedig jelentős lépést tett a tagság felé vezető úton, Szerbiában is elindult az euroatlanti integrációs folyamat.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a határon túli magyarság helyzete is lényegesen megváltozott, és országonként eltérő kihívásokkal kell szembenézni.

Kozma József szerint minden akadályt el kell gördíteni az állampolgárság megszerzésekor az elől a határon túli magyar elől, aki Magyarországon akar élni magyar állampolgárként.

Hozzátette: aki viszont szülőföldjén szeretne boldogulni, annak minél több támogatást kell adni.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP egyeztet-e a Fidesszel a határon túli magyarok kérdéséről, a politikus elmondta, erre még nem került sor.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×