Infostart.hu
eur:
366.06
usd:
322.48
bux:
0
2026. szeptember 30. szerda Jeromos

Kinek is köszönhető a vasfüggöny lebontása?

A berlini fal összeomlása akkor kezdődött, amikor Magyarország hozzákezdett a vasfüggöny lebontásához - áll a magyar származású svájci újságíró, Oplatka András legújabb könyvének borítóján, a címlapon pedig a szeptemberi határnyitást követően egy Trabant ablakából már egy német zászlót, s német útlevelet lobogtató NDK-s menekült látható. A budapesti Andrássy Egyetem docense az InfoRádiónak azt mondta: a vasfüggöny lebontása nem 1989 nyarán, hanem már május 2-án elkezdődött.

Egyszerre volt spontán és egyeztetett folyamat a vasfüggöny lebontása - mondta az InfoRádiónak Oplatka András, aki hangsúlyozta: bár június 27-én ünnepeljük a határnyitás huszadik évfordulóját, a vasfüggöny technikai lebontása már 1989. május 2-án megkezdődött, igaz, a keletnémet polgárokat csak később engedték át a határon.

Az Andrássy Egyetem docense hozzátetette, gazdasági kényszer is állt a határnyitás mögött. A nagyon rossz állapotban lévő vasfüggöny lebontása lényegében a határőrség követelésére indult meg, mivel valamit kezdeni kellett vele, pénz viszont nem volt a felújítására.

A történelmi események mögött természetesen politikai megfontolás is állt, hiszen felvetődött a kérdés: miért kell vasfüggöny, amikor már 1988 elejétől a magyarok kaphattak "világútlevelet" és szabadon utazhattak.

Németh Miklós akkori miniszterelnök 1989. március 3-án Moszkvában tárgyalt Gorbacsovval, akivel közölte, hogy Magyarország a vasfüggöny megnyitását tervezi. A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint a szovjet pártfőtitkár lényegében nem értette, hogy ez miért probléma, és nem tudta, mit mondjon a magyar miniszterelnöknek. A magyar fél ezt úgy értelmezte, hogy szabad kezet kapott - mondta a magyar származású svájci újságíró.

Kinek az öröksége?

Természetesen Moszkvát érdekelte, mi zajlik Magyarországon, de a szovjet politikusoknak 1989 nyarára már sok gondjuk volt, hiszen a Szovjetunió a szétesés szélére került. A határnyitás kérdését tudomásul vették, nem tudtak és nem is akartak beavatkozni az eseményekbe - fogalmazott a történész.

Amikor 1989. június 27én Horn Gyula akkori külügyminiszter és osztrák partnere, Alois Mock vállalkozott a magyar-osztrák határon húzódó határzár átvágására, keresni kellett olyan részt, ahol még viszonylag épségben volt a vasfüggöny, és az átvágással jól lehetett fotózkodni, hiszen több mint egy hónappal a szimbolikus esemény előtt gyakorlatilag már szétbontották a kerítést.

Éppen ezért az egyetemi docens furcsállja, hogy a magyar kormány idén június 27-én, nem pedig május 2-án ünnepli a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulóját, és úgy véli: ezzel Horn Gyula örökségét pártpolitikailag akarják kisajátítani.

Ez a határnyitás mindenki öröksége - hangsúlyozta, hozzátéve: Németh Miklós és a miniszterelnöki hivatal volt a folyamat motorja, de a politikai közeg mellett a magyar társadalomra is szükség volt a határnyitás elérésére.

Hanganyag: Németh Zoltán, Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fajcsák Gábor a vagyonadóról: ambiciózus az eddig kiszivárgott terv, de várjuk meg a részletszabályokat

Fajcsák Gábor a vagyonadóról: ambiciózus az eddig kiszivárgott terv, de várjuk meg a részletszabályokat

Sajtóhírek szerint elkészült a vagyonadóról szóló pénzügyminisztériumi előterjesztés, de még nem tárgyalta a kormány. Az eddig kiszivárgott tervek szerint 1 milliárd forint fölött 1 százalék lenne a kulcs, ami esetleg 500 milliárd forint fölött sávosan nőhet. Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője az InfoRádióban elmondta: mindez több ezer, esetleg néhány tízezer embert érinthet Magyarországon, és 150-200 milliárd forint bevételt hozhat, ami „elég ambiciózus terv”.

Orbán Viktor reagált Hankó Balázs őrizetbe vétele előtt rögzített interjújára

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált a Hankó Balázs őrizetbe vétele előtt rögzített interjúra, amelynek sugárzását korábban maga is beharangozta. A volt miniszterelnök egy részletet osztott meg a beszélgetésből, és „újkommunista tempóról” írt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.30. szerda, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Itt lehetnek a következő nagy befektetési sztorik – A piac még nem árazott be mindent!

Itt lehetnek a következő nagy befektetési sztorik – A piac még nem árazott be mindent!

Hol vannak még olyan befektetési lehetőségek, amiket nem fedezett fel teljesen a piac? Október 21-én a Portfolio Investment Day-en erre is keressük a választ. Pletser Tamás, az OTP Alapkezelő senior portfóliómenedzsere és Molnár Péter, az Erste Investment nyersanyagpiaci specialistája mutatja meg, milyen lehetőségeket teremthetnek az energiapiacot felforgató folyamatok, és mik azok az energetikai és nyersanyagpiaci befektetések, amikben még komoly potenciál lehet. A konferencián Magyarország vezető befektetési szakemberei és ismert milliárdos üzletemberek is konkrét ötleteket hoznak, a részvényektől és állampapíroktól az energián és nyersanyagokon át egészen a bitcoinig és az ingatlanig. A konferencián van lehetőség az ingyenes részvételre, a program itt érhető el, a regisztráció pedig itt. Portfolio Signature előfizetők díjmentesen vehetnek részt az eseményen!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×