Csak megválasztása után beszél kormányának tagjairól a miniszterelnök-jelölt. Bajnai Gordon kérdésre válaszolva nem kommentálta azt az értesülést, amely szerint megállapodott az MSZP-frakcióval arról, hogy az 5 kulcsminisztérium élére ő választja ki a vezetőket, és nem pártpolitikust jelöl. Az egyezségről korábban Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese beszélt. Előzőleg a pénzügyminiszter újságírók előtt azt mondta: nem tárgyalt semmilyen személyes feladatvállalásról Bajnai Gordon kormányfő-jelölttel. Veres János arról nem kívánt nyilatkozni, hogy maradna-e posztján, csak annyit közölt: támogat minden olyan intézkedést, amely érdemben, és belátható időn belül csökkenti a kiadásokat.

Lendvai lehet az MSZP elnöke
Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének neve is szóba jöhet a szocialista párt elnökeként. Ezt Kiss Péter, az MSZP alelnöke jelentette be. A politikus hozzátette: csak csütörtökre derül ki, hogy kik a jelöltek, hiszen a jelölési folyamat most indul. Kiss Péter arra a kérdésre nem válaszolt, hogy Gyurcsány Ferenc újra elindul-e a pártelnöki posztért.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatár emelését javasolja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával a kormány. A szociális tárca államtitkára az előterjesztés általános vitájának kezdetén elmondta: a korhatár 2016-tól - az 1954-ben született korosztálytól - születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben - az 1962-ben született korosztállyal - érné el a 65 évet. Korózs Lajos hozzátette: az európai országok döntő többségében magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon. Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a szocialisták nem ezt ígérték 2006-ban.

Rendkívüli ülés az orosz MOL-bevásárlás miatt
A MOL-ügy miatt szerda délelőttre összehívta a külügyi bizottság rendkívüli ülését a testület fideszes elnöke. Németh Zsolt azt mondta: az egyeztetésre meghívták Hernádi Zsoltot, a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatóját és Veres János pénzügyminisztert is. A politikus emlékeztetett: az osztrák OMV eladta a magyar Mol-ban lévő, 21,2 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftgaznak. A Financial Times azt írta: a tranzakció a magyar kormányt is meglepte. A londoni gazdasági-politikai napilap úgy tudja: az Európai Bizottság energiaügyi illetékesei attól tartanak, hogy az ügylet akadályozhatja az egységes uniós energiapolitika kialakítását.

Újabb leminősítés
Megvonta Magyarország eddigi elsőrendű, "A" kategóriás szuverén adóskockázati besorolását a Moody's. A hitelminősítő cég közölte: a gazdaság már a globális válság kezdetekor rosszabb állapotban volt Magyarországon, mint a többi közép-európai államban, ezért, és a jelentős külső finanszírozási igények miatt különösen ki van szolgáltatva a nemzetközi hatásoknak, valamint továbbra is korlátozott a pénzügypolitikai és a költségvetési mozgástere. Magyarország esetében már mindhárom nagy hitelminősítő közepes befektetői besorolást tart fenn; a Moody's előtt leminősítette az adóskockázati osztályzatot a Standard & Poor's és a Fitch Ratings is.

A magyar adósságkategória a bóvli felé tart
A Forbes amerikai üzleti magazin szerint Magyarország adósságosztályzata a bóvli kategória felé tart. A lap szerint a politikai bizonytalanság közepette az újabb leminősítés csak olaj a tűzre a gazdasági válságban. A lap emlékeztet: a magyar szuverén adósság-besorolás csak egy lépésre van attól, hogy a spekulatív sávba kerüljön.

Tőkejuttatás az FHB-nek
30 milliárd forintos állami tőkejuttatást kap az FHB az IMF-csomagból - jelentette be a pénzügyminiszter. Veres János azt mondta: a tőke osztalékelsőbbségi, de nem szavazó részvényeket jelent, amelyek osztaléka 10 és fél százalék. Az FHB azt közölte, hogy a tőkeemeléssel összefüggésben meghatározott különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket, továbbá 1 darab különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt bocsát ki; ezeket az állam jegyzi le. A különleges vétójoggal az állam a közgyűlés osztalék fizetéséről határozó döntéseinél élhet.

Magyarországon a legrosszabb a fizetési hajlandóság az EU-ban
Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon a legmagasabb a fizetésképtelen cégek aránya - közölte a Coface Hungary országigazgatója. Dercze Zoltán azt mondta: a válság miatt ma már nincs a fizetőképesség szempontjából biztonságos ágazat, mert az elhúzódó krízis a korábban jobban teljesítő szektorokat is érinti. A hitelbiztosító és követeléskezelő cég vezetője emlékeztetett: Magyarországon 2003 júniusa óta folyamatosan emelkedik a késve fizető cégek száma. Hozzátette: míg 2003-ban egy számlát átlagosan 35 nap alatt fizettek ki, addig 2008-ban már több mint 100 napot kellett várni egy számla kiegyenlítésére.

Felavatták az Európai Parlament Antall-szárnyát
Az Európai Parlament központjában felavatták az Antall József néhai magyar miniszterelnökről elnevezett új épületszárnyat. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben azt mondta: Antall József kiemelt szerepet játszott az európai megosztottság megszüntetése után a kontinens újraegyesítésben.