Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Orbán Viktor: "A legnagyobb pánikba akkor esnék, hogyha Bokros Lajosnak hívnák a miniszterelnököt"

Orbán Viktor az InfoRádió Arénájában beszélt arról, hogy a Fidesz nem támogatja az MDF konstruktív bizalmatlansági indítványát, az előrehozott választásoknál nem lát jobb megoldást, mert csak az szünteti meg a bizalmi válságot. A Fidesz elnöke szerint egymillió új munkahelyre van szüksége a magyar gazdaságnak, aminek a lehetőségét adócsökkentéssel lehet megteremteni. A volt miniszterelnök egy alapot hozna létre, hogy a devizahiteleket forinthitelekké alakítsák.

 Orbán Viktor úgy látja, hogy a választók kezébe kell adni a döntést az ország programjáról, kormányáról és miniszterelnökéről, mert csak ez oldja meg a bizalmi válságot, ami a fő problémája az országnak.

Ezért azok a megoldások, amik ezt nem orvosolják, nem megfelelőek. A Fidesz elnöke szerint a szakértői kormánynak 2006 őszén, három és fél évvel a választások előtt lett volna értelme, akkor azonban a szocialisták ezt elutasították.

Egy évvel a választások előtt már más a helyzet, ilyenkor a választások előrehozása segíthetne. Az MDF konstruktív bizalmatlansági indítványáról Orbán így nyilatkozott: "Én a legnagyobb pánikba akkor esnék, ha Bokros Lajosnak hívnák a miniszterelnököt. Na, akkor kivenném a bankból a pénzemet, és, ahogy lehet, már váltanám is át euróra. Tehát azt gondolom, ha van ember, akitől megrettennék, az éppen az MDF által javasolt miniszterelnök-jelölt."

A pártelnök azt mondta, tudna ugyan mondani olyan személyt, aki alkalmasabb egy szakértői kormány vezetésére, de a legjobb személyi javaslata is rosszabb lenne, mint egy előrehozott választás.

A volt miniszterelnök szerint a helyzet törékeny, ezért a Fidesznek bármikor készen kell állnia a kormányzásra. Orbán Viktor példátlannak tartja, hogy a kormány tavaly október óta egyetlen érdemleges lépést sem tett a válság kezelésére, ugyanakkor arra van ereje és tudása, hogy az ellenzéket támadja, az ország helyett az ellenzékkel foglalkozzon. Orbán Viktor úgy látja, a magyar államot működőképessé kell tenni, mert a magyar állam szétesett: "Egy mégoly kiváló gazdasági programot sem tud végrehajtani egy olyan szétesett államigazgatás, amely a káosznak, a fejetlenségnek a ma ismert jeleit mutatja. Tehát az államot is újjá kell szervezni, a működését stabilizálni kell, a régi szerkezetét tekintélyes részben vissza kell állítani, a szakigazgatásnak a világát meg kell erősíteni, mert még egyszer mondom, az állam ebben a pillanatban nem tudom, hogy akarja-e, de ha akarná se nagyon tudná ellátni a feladatát."

Orbán szerint az idő már túllépett a Reformszövetség javaslatain: amikor az a program készült, még 270-275 forint volt egy euró, és három százalékos gazdasági csökkenéssel számoltak. A pártelnök szerint ma már öt százalékos gazdasági visszaeséssel számolhatunk, s ha a kormány tovább késlekedik, akkor ez akár nyolc százalék is lehet. Mint mondta: "Kormányozni kell."

A volt miniszterelnök úgy gondolja, hogy a jelenlegi devizahitel-állománnyal nem lehet épeszű gazdaságpolitikát folytatni, csak kényszereset - ezért a devizahiteleket forinthitelekké kell alakítani. Ehhez létre kell hozni egy alapot, amibe be kell vonni a hitelezetteket, a hitelezőket és az államot is.

Orbán Magyarország alapvető baját abban látja, hogy hiányzik egymillió munkahely. A pártelnök azt mondta, ezek egy része már megvan, de a szürke zónából át kell hozni a fehér zónába, a többinek a megteremtéséhez pedig adócsökkentésre van szükség. Az államadósság leszorításának kulcsa Orbán szerint a gazdasági növekedésben van, ezért "a gazdasági növekedésnek kell alárendelni mindent". A gazdasági növekedés teremtette lehetőségeket felerészben a gazdaságba kell visszaforgatni a pártelnök álláspontja szerint, s legfeljebb a másik felét lehet szociális célokra fordítani.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×