Meglehetősen sok a piros folt a Magyarország légszennyezettségét mutató térképen. A Dunántúlon több helyen is (Várpalota, Pécs és Sopron környéke) az egészségügyi határérték felett volt a szálló por mennyisége kedd reggel. Kelet-Magyarországon a borsodi iparvidéken, Kazincbarcika és Miskolc térségében "pirult el" nagyon a térkép.

Kazincbarcikán a legrosszabb a helyzet: az egészségügyi határértéket 100 százaléknak véve a szálló por mennyisége ott 161 százalék.

Várpalotánál 139 százalékot, Pécsett 136-ot, Sopron környékén pedig 117 százalékot mértek. A legrosszabb budapesti adat 109 százalék volt kedd reggel 8 órakor.

Az egyéb szennyezettség esetében a mért értékek jóval az egészségügyi határ alatt vannak.

Légköri aeroszolok, vagyis a szálló por

A szálló por elnevezés a levegőben előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskékre vonatkozik. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére - olvasható a Levegő Munkacsoport ismertetőjében, amelyet az időkép.hu közöl..

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot, vagy úgynevezett azbesztózist okozhat.

Kopjatok le! 

A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők például nehézfémek.

Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.