Infostart.hu
eur:
364.03
usd:
319.82
bux:
144176.03
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga

Nem ismerjük az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit

Mennyit tudnak az emberek az éghajlatváltozás esetleges következményeiről? - tette fel a kérdést a WWF Magyarország, a Természetvédők Szövetsége és a Cognative Kft. által közösen készített közvélemény-kutatás. Gergely Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: a lakosság nagy része tisztában van az éghajlatváltozás közvetlen következményeivel, a hosszú távú hatások megismertetése érdekében azonban átfogóbb tájékoztatásra van szükség.

Azt mérte föl a WWF Magyarország, a Természetvédők Szövetsége és a Cognative Kft. által közösen készítet közvélemény-kutatás, hogy mennyit tudnak az emberek az éghajlatváltozás esetleges következményeiről.

Három fontos dolgot tudtunk meg a felmérésből - mondta el az InfoRádiónak Gergely Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója. A megkérdezettek 96 százaléka hallott már a klímaváltozásról, ennek rövid távú hatásait szintén jól ismerik a válaszadók, azonban ugyanez már nem mondható el a hosszú távú következményekről.

Mint rámutatott, a többség spontán el tudja mondani a természeti következményeket, de az éhínséget és a vízhiányt csak 4 százalék említette meg. A szegények és gazdagok közti különbség növekedésére, a háborúk gyakoribbá válására, éghajlati menekültekre kevesen gondolnak - jelezte az igazgató.

Az azonnali hatással és megtakarítással járó lépéseket szívesen megteszik az emberek, például szívesen vesznek energiatakarékos izzókat. Fontosnak tartják a civil szervezetek működését is, és szeretnék, ha azok hatással volnának a politikusokra és a környezetszennyező vállalatokra, illetve igényt tartanak az általuk végzett tájékoztatásra is.

De éppen a hosszú távú ismeretek pótlására van szükség átfogó és részletes tájékoztatásra - figyelmeztetett Gergely Ferenc.

Dóra Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének kommunikációs vezetője arról beszélt az InfoRádióban, hogy jól működő klímastratégia után komoly klímatörvényre lenne szükség.

Hanganyag: Hudák Viktor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Hurrá, felvettek! Hoppá, hol fogok lakni? - Nehéz döntés előtt a magyar családok a ponthatárok után

Hurrá, felvettek! Hoppá, hol fogok lakni? - Nehéz döntés előtt a magyar családok a ponthatárok után

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével elstartol az albérletszezon, néhány helyen egy kicsit nyugisabban, mint eddig. Az idei rajtot visszafogottabb kereslet és lassabb áremelkedés jellemzi – részben azért, mert az Otthon Start Program sok bérlőt a lakásvásárlás felé terelt. Eközben még mindig egyre több család mérlegeli, hogy a bérlés helyett inkább lakást vásárol, különösen ott, ahol a bérleti díjakhoz képest kedvezőbbek az ingatlanárak és jobb hozamok érhetők el. Mutatjuk a lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×