Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina

Gyurcsány a saját csapdájába esett

Másfél évvel ezelőtt megalkotott törvényeknek mond ellent mostani nyilatkozataival a kormány és a miniszterelnök. 2006 végén ugyanis az egyes szociális törvények módosításakor a mindenkori nyugdíjminimum 90 százalékára emelték fel a segély összegét, ami egyes régiókban alig maradt el a munkával is megszerezhető jövedelemtől.

Szinte folyamatosan módosítja a szocialista kormány a szociális segélyezésről szóló törvényt - egyszer emeli a juttatás összegét, máskor csökkenteni tervezi, mondván, nem az ösztönöz munkára.

Két évvel ezelőtt kétszer is módosult az a jogszabálycsomag, amelyről az elmúlt hetekben vita alakult ki annak kapcsán, hogy több önkormányzat munkához kötötte a segélyezést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány múlt heti kibővített dobogókői tanácskozásán lényegében a közhangulatnak megfelelő nyilatkozatot tett.

A cél, hogy "fokozatosan távolítsuk el egymástól a minimálbér összegét az adható segélyek maximum összegétől annak érdekében, hogy ne csak az önkormányzatok érdekeltsége növekedjen, hanem a családoké és az igénybevevőké is abban, hogy ha van választási lehetőség a segély és a munka között, akkor érdemesebb legyen munkát végezni" - jelentette ki.

Garantált jövedelem

Ezzel ellentétesen cselekedett a kormány 2006-ban: még a választások előtt fogadták el azt a törvényt, amely megemelte a rendszeres szociális segély összegét, és annak kifizetését a szegénységi küszöb alatt élők számára törvényben garantálta.

Figyelembe vették a család nagyságát, bevezették az úgynevezett fogyasztási egységet. A segély nem fix összegű volt, hanem a nyugdíjminimum 90 százalékáig kiegészítették a család jövedelmét. Addig az önkormányzatok dönthették el, kinek adnak támogatást, de ez a jogkörük megszűnt - a válságrégiókban pedig feszültséget szült, hogy segélyek révén akár a minimálbérnél is magasabb összegekhez lehetett hozzájutni.

A két évvel ezelőtt, december 18-án hatályba lépett szociális törvény általános indoklásában például, úgy fogalmaznak, hogy az új típusú segély - amelyet néhány hónappal korábban vezettek be - összege akár magasabb is lehet, mint a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabér, ezért a közmunkából származó bér kiegészítését javasolták.

A rendszeres szociális segélyt maximalizálták a minimálbérhez igazítva, illetve akik ennél több segélyt kaptak, azoknak célzott közmunkaprogramot indítottak.

Ott tartunk, ahol másfél éve


A mostani szociális és munkaügyi államtitkár két évvel ezelőtt azt mondta: több polgármester, valamint a gyermekjóléti szolgálatok vezetői is jelezték, hogy a 2006 nyarán megváltoztatott szociális törvény visszás helyzetet eredményezett.

Korózs Lajos közölte: egyes családok rendkívül nagy juttatásban részesülnek, míg mások a közcélú foglalkoztatás keretében minimálbérért dolgoznak.

A munkára akkor is ösztönözni próbáltak: a legrászorultabb, mintegy 7 ezer család esetében kötelező közmunka programot is indított a kormány.

A kereszténydemokrata Soltész Miklós 2006 végén a szociális törvény vitájában azt hangsúlyozta, hogy ha a segély többet ér, mint a munkával szerzett jövedelem, akkor leértékelődik a munka, és senki nem megy el dolgozni. A vita tehát másfél év után ismét ugyanarról folyik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×