Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, miután több MSZP-s politikus megbeszélést tartott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél, példaként említette az országos kockázatközösségi alappal összefüggő szabályozás pontosítását, illetve a pénztárak feladatainak tételes felsorolását.
Úgy vélte: mind a frakción belül, mind pedig a koalíciós partner SZDSZ-szel meg tudnak állapodni a részletekben. Kökény Mihály közölte: a találkozón nem volt szó Tóth Károlynak a vizitdíj eltörlésére vonatkozó javaslatáról, amelyet formálisan még be sem nyújtott a szocialista képviselő.
A Fidesz a LIGA népszavazási terve mellett
Támogatja a több-biztosítós rendszert elutasító népszavazási kezdeményezést a Fidesz. Pesti Imre, az ellenzéki párt képviselője azt mondta: egyetértenek a civil törekvésekkel, mert a Fidesz is elutasítja a társadalombiztosítás üzleti alapokra helyezését.
A népszavazási kezdeményezést több civil szervezet, a Magyar Szociális Fórum és a Liga Szakszervezetek is támogatja.
Közben megkezdődött az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: részt vegyenek-e üzleti érdekeltségű biztosítók az egészségbiztosítási rendszerben.
Gaskó István, a kezdeményezést felkaroló és koordináló Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: azt szeretnék, ha a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás már február 11-ére összegyűlne, vagyis addigra, amikor az Országgyűlés újra szavaz a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött törvényről.
Elképzelések a bírók védelméről
Bizottságot hoznak létre a bírák és tárgyalótermek védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozására - jelentette be a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyi és rendészeti miniszter.
Lomnici Zoltán és Takács Albert azután közölte ezt, hogy kedden a Pest Megyei Bíróságon megtámadott két bírót és egy ügyvédet egy férfi.
Lomici Zoltán arról beszélt: szeretnék, ha az épületekben - a nyugat-európai példának megfelelően - biztosítanák a rendőri jelenlétet, a tárgyalótemekben pedig kamerákat szerelnének fel.
A kormányszóvivő később azt mondta: az ügyben a kormány tárgyalást kezdeményez az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Csillagszórós bevétel
Több mint egymilliárd forint bírságot szabtak ki a november 22-én indított Csillagszóró hadműveletben - mondta a kormányszóvivő.
Budai Bernadett az akció tapasztalatait összegezve hozzátette: a 6.200 szakember 35 ezer ellenőrzést végzett, több mint 200 üzletet bezártak; a lefoglalt áruk értéke meghaladta az 510 millió forintot.
A lista élén a MOL
A MOL vezeti az 500 legnagyobb hazai cég 2006. évi nyereségi listáját - derül ki a HVG legújabb számában megjelenő összeállításból.
A magyar olajcég a korábban nyilvánosságra hozott árbevételi listán is az első helyen szerepelt.
Muck Tibor, a hetilap szerkesztője elmondta: az adózott eredmények alapján összeállított sorrendet a MOL 337 milliárd 526 millió forinttal vezeti, a második helyen az OTP áll 187 milliárd 97 millió, a harmadikon pedig az Audi Hungária 107 milliárd 361 millió forint adózott eredménnyel.
Moody's: stabil kilátások
Stabilnak tartja a magyar bankrendszer kilátásait a Moody's. A nemzetközi hitelminősítő a magyar bankrendszer helyzetéről összeállított jelentésében azt írta: a kormány költségvetési takarékossági programja a vártnál kisebb mértékben rontotta a belső bankpiaci klímát, az adósok azonban a jelek szerint nem látják át teljesen a devizahitelek kockázatait.
Elhunyt Körmendi János
Életének 81. esztendejében elhunyt Körmendi János színművész, író. A Kossuth-díjas színművészt hosszú betegség után vasárnap, szeretettei körében érte a halál.
Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1951-ben a Madách Színház tagja lett, ahol 35 éven át játszott. 1987-ben a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, de fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, és az Operaházban is.
Több kabarétréfát és tv-bohózatot is írt, a leghíresebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő.
Munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, érdemes, majd kiváló művész lett, 2005-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Körmendi Jánost a kulturális tárca saját halottjának tekinti; temetéséről később intézkednek.