Két és fél évnyi bizonytalanságnak vetett véget az európai reformszerződés, azaz a Lisszaboni Szerződés aláírása, korábban ugyanis nem lehetett tudni, mi lesz franciaországi és hollandiai népszavazáson elvetett alkotmányos szerződés sorsa - mondta az InfoRádiónak az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa.
Kovács László közölte: a szerződés aláírása mindenképpen jelentős esemény, hiszen meghiúsulása nyomán válsághangulat alakult volna ki, sokan pedig temetni kezdték volna az európai integrációt.
A politikus szerint az Európai Unió, annak intézményei végre újra azzal foglalkozhatnak, ami a dolguk: a polgárok elvárásainak teljesítésével és a fejlődés fenntarthatóságával.
Újra foglalkozhat az unió a világgal, a globális kihívások kezelésével - a globális verseny, valamint a felmelegedés problémájával -, az energiaellátéás biztonságának megteremtésével és a nemzetközi bűnözés visszaszorításával - tette hozzá Kovács László, aki úgy véli: végre folytatódhat az integráció mélyítése és bővítése.
Állampolgárok a jogalkotásban
A Lisszaboni Szerződés jelentősége, hogy egységes szerkezetbe foglalja mindazt, ami az unióban a felső szintű jogalkotásban eddig történt, így átláthatóbbá tette az Európai Unió legfontosabb elveit és céljait. Fontos, hogy a szerződésnek része lett az Alapvető Jogok Chartája is - közölte a biztos.
Ugyancsak lényeges, hogy az állampolgárok immár deklaráltan is részt vehetnek a jogalkotásban, egymillió aláírás összegyűjtésével ugyanis állampolgári kezdeményezés indítható, amelyet az Európai Bizottságnak kötelezően az Európai Parlament és az Európai Tanács elé kell terjeszteni - magyarázta a politikus.
A Lisszaboni Szerződés nyomán az unióban növekszik a hatékonyság is: az állam- és kormányfők tanácsát eddig félévente más tagország első embere, miniszterelnöke irányította, mostantól azonban két és fél évre választják majd személy szerint az elnököt, aki egyszer újraválasztható is lesz. Ez a folytonosságot erősíti, ami fontos feltétele a hatékonyságnak - mondta Kovács László.
A szerződés megteremtette a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízott posztját is - ő egyben az Európai Bizottság alelnöke -, ez négy jelenlegi munkakört foglal magában - fűzte hozzá az unió adó- és vámügyi biztosa.
Egységes fellépés az örökségvédelemben
Az Európai Uniónak nincs egységes örökségvédelmi programja - mondta az InfoRádiónak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki szerint az újonnan csatlakozott országok a műemlékvédelem terén meglehetősen gyengék.
Mezős Tamás úgy véli: éppen ezért kellene összefogniuk és egységes elveket kidolgozniuk ezeknek a tagországoknak, amelyek közösen pályázhatnának az uniós támogatásokra.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke elmondta: a Kárpát-medence kulturálisan egységes terület, ezért be kell vonni az itt elhelyezkedő országokat az együttműködésbe, mert csak így lehet eredményt elérni.