Sólyom László köztársasági elnök az Indexnek adott interjújában az egészségbiztosítási rendszer átalakítása kapcsán elmondta, nyomon követi a törvényhozói munkát, de hogy annak mi lesz a vége, azt nem tudja, ahogy azt sem, mi folyik a koalíciós alkuk során.
Hozzátette: alkotmányossági vizsgálat csak akkor lehetséges, ha már van egy elfogadott törvényszöveg. Ez pedig nyilván nem lesz egyszerű, mert várhatóan sürgősséggel akarják majd kihirdetni a törvényt, amelyet tehát öt nap alatt át kell rágni, így az elnöki hivatalnak lesz egy szép karácsonyi munkája.
A köztársasági elnök szerint a népszavazással kapcsolatban nem az az igazi kérdés, mikor van előnye a népszavazásnak a népképviselettel szemben, hanem az, hogy mi van akkor, ha olyan kérdések találkoznak, amelyek értelmetlenné teszik egymást.
A gyülekezési szabadságot nem lehet korlátozni
Az Alkotmánybíróság még nem döntött e kérdésben, de az államfő úgy fogalmazott, kíváncsian várja, hogy a testület fog-e erről beszélni, vagy pedig azt mondja, hogy önmagában minden kérdés rendben van.
A köztársasági elnök a gyülekezési törvény kapcsán hangsúlyozta: szerinte is módosítani kellene a szabályozást. Az ugyanis, hogy ha nem volt bejelentés három nappal előbb, akkor a törvény értelmében fel kell oszlatni a tüntetést, az államfő szerint alkotmányellenes. A gyülekezési szabadságot ugyanis, hasonlóan a szólásszabadsághoz, nem lehet előzetes cenzúrával korlátozni. De a bejelentési kötelezettség a gyakorlatban engedélyezési kötelezettségként funkcionál, hiszen a rendőrség megtilthatja a gyülekezést.
A környezetvédelem pártsemleges
Sólyom László kitért arra is: örülne, ha megjelenne a politikában egy harmadik erő, amely lehetne egy zöld párt, mivel a közvélemény kiábrándult a Magyarországon folyó pártpolitizálásból, a környezetvédelem ügye pedig tényleg átnyúlik a táborokon, így ilyen szempontból semleges.
A köztársasági elnök a határon túli magyarsággal kapcsolatban kifejtette, mást képvisel az ügyben, mint a hagyományos jobb, vagy - ahogy fogalmazott - a nem létező baloldali magyarságpolitika. Mint mondta: lehet, hogy több központja lesz a magyarságnak, de újra egy nagy birodalmon, az Európai Unión belül vagyunk, tehát egyfajta integrálódás mindenképpen lehetséges, úgy, hogy eközben senki nem akarhatja, és nem is tudja megváltoztatni a szomszédok nemzetállam-alkotó törekvéseit.
Hanganyag: Sigmond Árpád