Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Gyurcsány: Már csak két év

A miniszterelnök szerint Magyarországon 2009-2010-re várható, hogy a fiskális egyensúly mellett növekedés induljon meg. Gyurcsány Ferenc közölte: Magyarország most fizeti meg a 2001-2006 közötti tettek árát.

A kormányfő 2009-2010-re várja, hogy a fiskális egyensúly mellett növekedés is megindul. Gyurcsány Ferenc mindezt az Angel Gurríával, az OECD főtitkárával folytatott megbeszélést követően jelentette ki.

A miniszterelnök szerint "most fizetjük meg annak az árát, amit 2001 és 2006 között tettünk". Gyurcsány Ferenc úgy látja, növekedés csak akkor van, ha "merünk változtatni". "Nincs más út" - jegyezte meg.

A kormányfő szerint a növekedést a többi között a mezőgazdaság idei teljesítménye, a kiigazítással kapcsolatos tényezők, valamint a közszféra rendszereinek állapota akadályozza.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a gazdasági bővüléshez meg kell teremteni az egyensúlyt, támogatóbb üzleti környezetet és feljesztéspolitikát kell biztosítani, csökkenteni kell az állami kiadásokat és át kell alakítani a társasági törvényt.

Az OECD főtitkára szerint csak úgy lehet gazdasági növekedést elérni, ha stabil az állam pénzügyi helyzete, és nem nő az adósság.

Angel Gurría a nyugdíjrendszer átalakításáról azt mondta: a jelenleg működő rendszereket több mint 20 éve alakították ki, azóta azonban nőtt a várható élettartam, a demográfiai változásokat pedig egyeztetni kell a gazdaság működésével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×