Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Sok a roma pap Magyarországon

Magyarországon kiemelkedően magas a roma származású papok aránya, ami az eredményes cigánypasztorációs munkának köszönhető - mondta az InfoRádiónak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szakreferense. Dúl Géza szerint egyensúlyt kell teremteni a szociális segítség, illetve az igehirdetés között, mert a kettő nem zárhatja ki egymást a cigányok esetében sem.

A többi között erről is tanácskoznak a szakemberek szerdától péntekig a püspöki testület Migrációs Bizottsága és az első roma boldoggá avatottról elnevezett Ceferino Ház egri konferenciájának résztvevői - mondta az InfoRádióban Dúl Géza.

A konferencián szó lesz egyebek között a roma mentalitásról, az egyenlő bánásmód érvényesítéséről, az emberi fejlődés cigánypasztorációs elősegítéséről és a karitászmunka szükségességéről az evangelizációban. A közvetlen hittérítés gyakorlati bemutatását különböző beszámolók segítik majd.

A papok között eltérőek a nézetek abban a tekintetben, hogy a cigánypasztorációban mire helyezzék a hangsúlyt. Az egyik irányvonal szerint fontosabb az iskolai felzárkóztatás, a felnőttképzés és a szociális segítség, míg a másik inkább az igehirdetés irányából közelíti meg a kérdést.

"Éhes hassal nem lehet zsoltárokat énekelni" - mondta Dúl Géza, arra a kérdésre, hogy a romákkal kapcsolatos szociális munka nem megy-e az evangelizáció rovására. Mint mondta, munkájukban mindkettőnek jelen kell lennie.

Hangsúlyozta: a cigány pasztoráció ugyanakkor nem kizárólag romakérdés. Mivel a cigányság és a többségi társadalom közös életében van egy seb, ezt mindkét oldalról gyógyítani kell. Az egyháznak pedig nagy tapasztalata van a különböző kultúrák közötti konfliktusok kezelésében - tette hozzá.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×