A jövő évi költségvetés egy eredményes konszolidációs program lezáruló szakaszának büdzséje, amely megalapozza a következő évek gyorsabb növekedését, a jelentősebb életszínvonal javulást - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlésben, a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor.

A költségvetés erőteljesen számol az európai uniós pénzek eredményes felhasználásával, az EU-források hasznosítására alapuló fejlesztések érzékelhető megindulásával - mondta expozéjában Veres János.

A költségvetési törvényjavaslat szerint 2008-ban uniós forrásból a magyar költségvetésen keresztül, illetve azon kívül összesen mintegy 820 milliárd forintot fizetnek ki a kedvezményezetteknek, az unió költségvetése felé teljesítendő hozzájárulás 200 milliárd forint körül prognosztizálható.

Veres János szerint a 2008-as költségvetés az ideinél valamivel gyorsabb gazdasági növekedést, szigorú gazdálkodást helyez kilátásba, és mivel már nincs szükség újabb jövedelem-elvonásra, az előterjesztés a reáljövedelmek némi növekedését, a lakossági fogyasztás kismértékű emelkedését is előrevetíti.

"Nincs válság"

"Magyarországon nincs szó sem gazdasági, sem szociális válságról. Nem a válság, hanem az előrehaladás jele, hogy rendet teszünk a közszférában, és megkezdtük, sőt sikeresen végigvisszük a 16 éve halogatott reformokat. Nem lehet szociális válságról beszélni akkor, amikor 2001 óta a reálbérek 30 százalékkal, a reálnyugdíjak még ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Nincs másról szó, csak egy gyorsütemű bérfelzárkózás kiigazításáról" - jelentette ki a pénzügyminiszter.

Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetést is konzervatívan tervezte a kormány, mert fontosak a költségvetési egyensúlycélok.

Kifejtette, hogy miként 2006-ban a megváltozott deficitcélt sikerült teljesíteni, és várhatóan az idén sem lesz gond a 6,8 százalékos cél teljesítésével, mert a hiány legfeljebb 6,4 százalék lesz, úgy a tervek szerint a GDP 4,1 százalékát elérő hiány is reálisan teljesíthető.

Az államháztartás eredményszemléletű adatai a pénzügyminiszter szerint a konvergenciaprogramnak megfelelően alakulnak, a hiány 2009-ben és 2010-ben is megegyezik az abban szereplő értékkel, 2011-re pedig tovább csökken."Megfelelő pályán a gazdaság"

Veres János szerint a gazdasági folyamatok a konvergenciaprogramban valószínűsített pályának megfelelőek, és nincs ok feltételezni, hogy 2008-ban attól lényeges eltérés következne be. Mint elhangzott, az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a költségvetési szféra lehetőségei is növekednek, így a beruházási tevékenység 2008-ban már várhatóan 4 százalék körül bővül, a következő években pedig évente átlag 7 százalék körüli lehet a gyorsulás.

A kormány a nemzetközi környezet továbbra is kedvező feltételeivel számol, a 2007-re 15 százalék körül várt exportnövekedés után 2008-ra 12 százalékos bővülést remélnek a kivitelben, úgy, hogy a növekedési ütem meghaladja a behozatalét.

A 2007. évi mintegy 1 százalékos csökkenés után a fogyasztás üteme már kismértékben nő, a lakossági fogyasztás fokozatosan emelkedik. Ez alapján a GDP 2008-ban emelkedő ütemben, 2,8 százalék körül bővülhet - mondta Veres János.

A konszolidációs lépések árszintemelő hatásúak voltak, de az infláció az idei évközi csúcs után csökkenni kezdett, a márciusi 9 százalékról már 6,4 százalékra mérséklődött. Jövőre az infláció éves átlagos mértékét 4,5 százalékra várják - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Középpontban a konvergenciaprogram

A közszféra jövő évi bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergenciaprogram feltételrendszerének megfelelően kell alakítani, a cél az, hogy a közszférában a keresetek összességében megőrizzék reálértéküket - mondta Veres János. A pénzügyminiszter által elmondottak alapján ezt részben az adótörvényekben, az adójóváírás kedvezőbb szabályozásával érik el.

Az expozé kitért arra, hogy a központi költségvetési szervek létszáma 2006-ban - részben a kötelezően elrendelt álláshelyszám-csökkentés, de főleg a szervezeti intézkedések hatásaként - 10.700 fővel csökkent. A létszámcsökkenés az idén tovább folytatódik és eddig mintegy 8.000 főt érintett.

A költségvetési szervek tervezett létszáma 2008-ban közel 261 ezer fő, ami 6 ezer fővel kevesebb a 2007. évre tervezettnél. Ez nettó változás, amelyben a végrehajtott létszámcsökkentések és a feketegazdaság visszaszorításában részt vevő ellenőrző szervek megnövekedett létszámigényének együttes hatása érvényesül.

Veres János kiemelte, hogy az általános közösségi szolgáltatások kiadásainak csaknem 140 milliárd forintos növekedése 2008-ban nem a bürokrácia erősödésének jele, hanem számos rendszerbeli változás hatása.

Mint elhangzott, az innovációs kiadások növekedését a korábbi években felhalmozódott maradványok, valamint a bevételek többlete indokolja. Bár a köztisztviselői illetményalap nem emelkedik, az új teljesítményösztönzési rendszer forrását előirányozta a kormány a költségvetésben.

Veres János közölte: a kormányzati negyed kialakításának előkészítésére szolgáló előirányzat a későbbi bevételek és hatékonyabb működés által igazolt és szükséges többletteher. Fejezeti támogatások

A pénzügyminiszter elmondta, hogy a felsőoktatás támogatása 226 milliárd forint lesz 2008-ban, 5,8 százalékkal több az ideinél. Az érdekegyeztető tárgyalások várható eredményeként megvalósuló bérfejlesztéssel együtt a támogatások további bővülése 2,5 százalékpont, így a helyi önkormányzatok 2008. évi támogatása 5,3 százalékkal nő - derült ki az expozéból.

Az államháztartás konszolidációja és stabilizációja kiterjed a második legnagyobb alrendszert képező társadalombiztosítási alrendszerre is - hangsúlyozta Veres János, kiemelve, hogy a központi költségvetési támogatások összes bevételen belüli aránya mintegy 20,5 százalék lesz 2008-ban.

A nyugellátási kiadások jövőre az idén várható teljesítéshez képest mintegy 8,4 százalékkal nőnek. Az év elején sor kerül a törvényi előírásoknak megfelelő nyugdíjemelésre, ennek mértéke 4,9 százalék lesz, folytatódik a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló törvény végrehajtása és megmarad a méltányossági nyugdíjemelés és -megállapítás intézménye.

Mint elhangzott, a gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzat fejlesztésre több mint 13 milliárd forint összeget tartalmaz, a gyógyfürdő- és egyéb gyógyászati ellátás támogatás kiadási előirányzat lehetővé teszi szakmai fejlesztésként a felnőtt gyógyúszás elkülönített finanszírozását is. Mindezeken felül az Egészségbiztosítási Alap 2008. évi működési költségvetése 2,1 milliárd forint fedezetet tartalmaz az egészségbiztosítási nyilvántartások fejlesztésére.

A 2008. évi költségvetés központi eleme a családok támogatása - mondta a miniszter. A költségvetés a családi pótlék reálértékének megőrzését, és további 400 forintos emelést jelent a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a három és többgyermekes szülők gyermekei vonatkozásában.

A nyugdíjminimumhoz kötött, illetve azzal arányos családi támogatások (anyasági támogatás, GYES, GYET) 4,9 százalékkal emelkednek. A keresethez kötött ellátások - például a gyed és az apákat megillető szabadság idejére járó illetmény megtérítése - az inflációt több mint 4 százalékponttal meghaladó mértékben nőnek.

Veres János azt mondta, hogy a családi támogatások között kiegészítő jellegű, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő - jövedelmi szempontból rászoruló - családok gyermekeinek nyújtott szociális támogatás összege alkalmanként 500 forinttal, éves szinten ezer forinttal nő, ami 10 százalékos emelésnek felel meg. A nyugdíjszerű jövedelempótló és kiegészítő ellátások 4,9 százalékos emelésével számol a költségvetés.

Módosul az egyházak támogatása

A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság iránymutatásának megfelelően a költségvetéshez kapcsolódó szaktörvények módosítását külön javaslatban terjesztette be a kormány.

Ezek közül kiemelte az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben az egyházak támogatására felajánlható szja 1 százalék kiegészítésének gyakorlatának módosítását.

A jelenlegi hatályos szabályozás alapján a felajánlott összegtől függetlenül a személyi jövedelemadó meghatározott mértékét (0,9 százalékát) biztosítja a központi költségvetés az egyházak részére.

A törvénymódosítás alapján a magánszemélyek által rendelkezett összeg kétszeresét kaphatják meg a támogatott egyházak a rendelkezést követő év január 31. napjáig, ezek együttes összege azonban nem lehet több a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalék együttes összegénél. A szabályozás által nem sérül a Vatikáni Megállapodásban meghatározott támogatási elv, amelynek konkrét, lejárt hatályú előírásai újra szabályozandók - mondta Veres János.

A pénzügyminiszter kitért a felsőoktatási törvény változására is. Eszerint a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói létszám 15 százaléka kötelezően mentesül annak megfizetése alól.

A mentesítés a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatókra vonatkozik. A megváltoztatott szabályok szerint nem a felsőoktatási intézmény mérlegelésétől függ, hogy a hallgatók milyen arányát mentesíti a képzési hozzájárulás fizetése alól, hanem az minden esetben a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói létszám tizenöt százalékával egyezik meg.

A mentességgel érintettek létszámát nem kell beszámolni a képzési hozzájárulás intézményi éves bevételének alapjába. Így a mentesség nem befolyásolja más fizetésre kötelezett hallgatók képzési hozzájárulási kötelezettségének mértékét - mondta Veres János.

4

Az előterjesztés egyszerre tesz eleget a költségvetési, a megélhetési és a társadalmi egyensúly megteremtése iránti igénynek - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában.

A szocialista frakcióvezető szerint a társadalom komoly áldozatokat hozott a költségvetési egyensúly megteremtéséért, amit azonban nem szabad feláldozni, ezért 2008-ban is szükséges a költségvetési fegyelem és szigor.

Lendvai Ildikó kiemelte: a törvényjavaslat, miközben biztosítja, hogy a reáljövedelmek, az életszínvonal ne csökkenjen, néhány kiemelt célra több pénzt tud fordítani.

E kiemelt célok szavai szerint a nyugdíj, a gyermekes családok támogatása, a szociális ellátások, illetve az uniós források felhasználásához a nemzeti források biztosítása.

Az első három cél a társadalmi felzárkózást szolgálja, a negyedik a 2009-es növekedés alapját teremti meg - hangsúlyozta a szocialista politikus. Hozzátette: a költségvetésnek segíteni kell a jövőbe vetett bizalom javulását, de nem osztogatással, hanem néhány jól megválasztott cél elérésének elősegítésével.

A társadalmi áldozatvállalás mértékét érzékeltetve Lendvai Ildikó hangsúlyozta, hogy a 4-5 százalékos reáljövedelem-csökkenés és a háztartások 1 százalékos fogyasztáscsökkenése az idén jelentős terhet rótt a társadalomra, ugyanakkor 2001 és 2006 között 30-40 százalékkal emelkedtek a reáljövedelmek, vagyis a hat évvel ezelőtti 100 forintnyi jövedelem most 125-130 forint.

A szocialista vezérszónok megemlítette, hogy az életszínvonal-csökkenést a társadalom most nehezebben fogadja, mint a Bokros-csomag idején, amikor a visszafogás a jelenleginek négy-ötszöröse volt. Ezt azzal magyarázta, hogy az embereknek most számos változáshoz, új dologhoz kell alkalmazkodniuk, többek között az egészségügy és az oktatás átalakítása miatt.

Lendvai Ildikó ígéretet tett arra, hogy a szocialista frakcióból a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok mind olyanok lesznek, amelyek egyszerre tesznek eleget a költségvetési, a megélhetési és a társadalmi egyensúly megőrzése feltételeinek. Arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy ők is e szellemben járjanak el.

A Fidesz elutasítja a javaslatot

A költségvetési törvényjavaslat legnagyobb hibája, hogy változatlan konvergenciaprogramra épít, noha mind a külső konjunktúra, mind a belső gazdasági folyamatok a változtatás kényszerét jelzik - mondta Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka.

"A jövő évi büdzsében, akárcsak az ideiben, képletesen szólva Õszöd árát fizetjük meg" - fogalmazott Varga Mihály, utalva a miniszterelnök tavalyi balatonőszödi beszédére, amelyben szerepelt: a kormány 2002 és 2006 között négy évig "nem csinált semmit".

Az államháztartás rendbetételéhez csak akkor lehet megfelelő terápiát felállítani, ha az megfelelő diagnózisra épül - jelezte az ellenzéki párt vezérszónoka, aki szerint 2002-ben a növekedés forrásainak számító beruházásokat, például a lakásépítést, a munkahelyteremtő programokat és a vállalkozások ösztönzését kiiktatta a kormány, "ehelyett politikai osztogatásba kezdett".

Varga Mihály adatokkal illusztrálta, hogy Magyarország, amely 2002-ben még az élbolyhoz tartozott, 2007-re a gazdasági növekedésben az Európai Unió újonnan csatlakozó 12 tagországa között sereghajtó lett, miközben az államháztartási hiány tekintetében éllovas, és a második legmagasabb inflációval rendelkezik.

Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben még konszenzus volt az euró 2007. évi bevezetéséről, ma nincs hivatalos dátum, miközben az elemzők 2014-et jelölik meg lehetséges időpontnak.

A pénzügyminiszternek címezve Varga Mihály kijelentette: a konvergenciaprogram nincs kőbe vésve, ha mind a külső konjunktúra, mind a belső gazdasági folyamatok változnak, akkor azt módosítani szükséges.

Példaként az idei költségvetésbe befolyó 186 milliárd forintos többletbevételt hozta fel a Fidesz vezérszónoka. A többletbevételt szerinte az államadósság csökkentésére vagy adómérséklésre kellett volna fordítani, ehelyett a kormány növelte kiadásait.

Varga Mihály a jövő évi költségvetés kockázatai közül a vám- és adóbevételek túltervezését emelte ki, példaként említve az áfabevételek közel 8 százalékos emelését, miközben a kormány 4,5 százalékos inflációt tervez.

Úgy vélte, ugyancsak jelentős kockázatot hordoz a kormányzati ingatlanok értékesítése, ami 100 milliárd forintos tétel, valamint az egészségügyi reform fiskális hatása.

A Fidesz javaslatot tesz majd a büdzsében meghatározott kiadási plafonra, a költségvetési tanács felállítására, valamint a működés és a felhalmozás szétválasztására az önkormányzatok gazdálkodásában - mondta az ellenzéki párt vezérszónoka.

5

Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője hangsúlyozta: pártjának az az álláspontja, hogy szigorú költségvetés helyett a következő évi büdzsének ésszerűnek kell lennie.

"Legszívesebben azt mondanám, hogy konzervatív költségvetést kell elfogadnia a parlamentnek" - hangoztatta Eörsi Mátyás.

Az SZDSZ-es politikus elismerte: "úgy látom, az SZDSZ-nek is megvan a maga felelőssége, hogy a költségvetés a korábbi években elszállt, de látom a mostani ellenzék felelősségét is".

Az SZDSZ vezérszónoka szerint a jövő évi költségvetés vonatkozásában alapvetően a konvergenciaprogramot kell iránymutatónak tekinteni, ezt szolgálja az is, hogy jövőre a központi büdzsét pozitív elsődleges egyenleggel tervezte a kormány.

A politikus kiemelte: pártjaszeretné elérni, hogy a személyi jövedelemadó rendszerben a 36 százalékos kulccsal adózók alsó jövedelemhatárát a mostani 1,7 millió forintról 1,9 millióra emeljék fel.

Emellett azt is javasolja a párt, hogy az adózók a jelenlegi 1+1 százalék helyett adójuk 3 százalékáról rendelkezhessenek valamely civil szervezet, vagy egyház javára.

KDNP: a gazdagok gazdagodtak

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka utalt arra, hogy a legnagyobb felelőssége a Medgyessy-kormánynak van abban, hogy napjainkban szigorú költségvetést kell végrehajtani, hiszen a 2002-es 50 százalékos közalkalmazotti béremeléssel bomlott meg a makrogazdaság egyensúlyi pályája.

Elismerte ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány ugyan szigorúbb költségvetési politikát folytatott, de utolsó évében választási büdzsét állított össze.

A képviselő szerint, aki kritikáját nagyrészt az ÁSZ módszertani intézete által összeállított kiadványra alapozta, a 2008-as büdzsé mozgástere igen kicsi, de akkor "járunk el helyesen a büdzsé megítélésében, ha a kormánynál óvatosabbak vagyunk".

Hargitai János úgy vélte: az egyik legnagyobb gond az, hogy a kormány nem gondolkodik el azon, hogyan lehetne a magyarországi, napjainkra beragadt magas munkanélküliséget megváltoztatni, holott ez alapvető lehet a további gazdasági fejlődés vonatkozásában.

A KDNP vezérszónoka tízéves kitekintésben, 1995 és 2005-ös számokat felsorolva érzékeltette, hogy a főváros, illetve az ország többi része között a fejlettségbeli különbség nemhogy csökkent volna, hanem a területi egyenlőtlenségek, fejlettségbeli különbségek tovább nőttek.

Úgy fogalmazott: "a gazdag országrészek még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek."

6

Herényi Károly, az MDF vezérszónoka szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat legnagyobb hibája az, hogy nincs benne "lendület", nincs olyan eleme, amely megalapozná, hogy újra beinduljon a nagyobb arányú gazdasági növekedés az országban.

Az MDF-es honatya szerint a jövő évi költségvetés eszközeivel is a magyar vállalkozásokat kellene támogatni, hiszen hosszabb távon a magyar kis- és közepes vállalkozások teremtik meg az ország gazdasági fejlődésének lehetőségeit.

Véleménye szerint a szociálliberális kormányzat már bebizonyította az elmúlt évtizedben, hogy csak restrikciókban tud jeleskedni, a "jóléti rendszerváltásból rosszléti rendszerváltás lett".

Úgy fogalmazott: ennek a költségvetési törvényjavaslatnak egyáltalán nincs karakterisztikus üzenete a vállalkozók számára, a lakosságnak is csak stagnál a helyzete, vagy még rosszabb lesz a következő évi büdzsé révén.

Kiemelte: az is igen jelentős gond, hogy az államháztartási egyensúly megteremtése, a további hiánycsökkentés mögött - a jövő évi büdzsé alapján - inkább egyszeri hatású intézkedések állnak, nem pedig érdemi reformok.

Herényi Károly aláhúzta: súlyos problémának tekinthető, hogy a következő évben hozzávetőleg 1.100 milliárd forint kamatterhe lesz az államháztartásnak. Ennek a központi kiadásnak a finanszírozása jelentős terheket ró az országra.

Úgy fogalmazott, "az egyik legnagyobb gond az, hogy az államadósság növekedését nem sikerült megállítani".

Megítélése szerint túl optimista az a várakozás, miszerint jövőre 2,8 százalékos lehet a GDP bővülése, az MDF már a 2,5 százalékos növekedést is megalapozatlannak tartja.

További komoly problémának ítélte Herényi Károly azt, hogy az önkormányzati szektor terhei a következő évben tovább növekednek, az önkormányzatok eladósodottsága 2008-ban nagymértékben emelkedhet.