A konferencián az Államreform Bizottság alelnöke elmondta: az eddigi reformok a gazdasági lehetőségek és az egyéni szükségletek közötti egyensúly megtalálását célozták.

Draskovics Tibor szerint minőségi szolgáltatásokra, fenntartható finanszírozásra és igazságosabb hozzáférésre lenne szükség a különböző közszolgáltatásokban, fontos kérdés azonban, hogyan lehet a vágyakat, az igényeket és a szükségleteket a mainál jobban összhangba hozni a lehetőségekkel.

A tárca nélküli miniszter elismerte, hogy még nem látszanak a reform jó oldalai, és a kormány még a szándékait sem tudta jól megmutatni.

A politikus pozitív példaként említette, hogy a biztosítási jogviszony ellenőrzésének köszönhetően több tízezer új járulékfizető jelentkezett.

Eltüntetik a fehér foltokat

Az egészségügyi miniszter előadásában arról beszélt, hogy az egészségbiztosítás átalakításától újfajta minőségi kritériumokat várnak. A társadalombiztosítási rendszer továbbra is a szolidaritásra épül úgy, hogy a rendszer megengedi a versenyt a szolgáltatók között, illetve a biztosítottakért.

Horváth Ágnes hozzátette: a rendszerben egyértelmű ösztönzőket kell kialakítani, ami a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi. Az egészségbiztosítási piacra belépő kisebbségi tulajdont birtokló befektetőktől hatékonyságot és minőségjavulást várnak, az ezek megvalósulásához szükséges eszközrendszerről a kisebbségi tulajdonosok döntenek.

A konferencián jelentette be Székely Tamás miniszteri megbízott, hogy jövőre 32 milliárd forinttal többet költ a kormányzat a járóbeteg-szakellátásra, ezzel eltüntetik az ellátás fehér foltjait.Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke a konferencián az InfoRádiónak elmondta: az év végéig 40-45 milliárd forint többlet keletkezik az egészségbiztosítási alapban, a gyógyszerárak esése és a több járulékfizető hatására.

Kökény Mihály hozzátette: a bevételből korrigálják azon intézmények finanszírozását, ahol tavasszal rosszul állapították meg a támogatást, támogatnak gyógyászati segédeszközöket, például kerekesszékeket és növelik a járóbetegellátás finanszírozását.

A politikus szólt arról is, hogy egyenlőtlen a javakhoz való hozzájutás, és a kormányzat változtatni akar ezen a tűrhetetlen, de eddig hallgatólagosan tudomásul vett rendszeren. Kökény Mihály szerint a magyar egészségügy szegényebb lenne a befektetők nélkül.

Fordított sorrend

Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere előadásában kifejtette: az eddigi reformlépéseket nem vitték végig, így erre a kaotikus helyzetre nem szabad "ráengedni" a több-biztosítós rendszert. Mikola István úgy vélte: a kórházi struktúra átalakítása előtt kellett volna a járóbeteg-szakellátást felfejleszteni és nem fordítva.

A rendelkezésre álló forrásokról szólva a politikus azt mondta: annak elosztását népegészségügyi adatokra alapozva, a földrajzi területekre lebontott egészségügyi prioritásrendeknek megfelelően kell, kellett volna elosztani.A konferencián az egészségügyi vezetők és kórházigazgatók jó része ugyanakkor kételyének adott hangot, hogy a tárca által bemutatott több-biztosítós modell ebben a formájában működni tud, a betegellátás vagy az intézmények finanszírozásának közvetlen veszélyeztetés nélkül.

A 153 egészségügyi intézményt tömörítő Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, Golub Iván szerint az esélyegyenlőség, a hozzáférés, az ellátás minősége forog kockán a több-biztosítós rendszer bevezetésével.

Elmehet másra a pénz

A konferenciától függetlenül Rékassy Balázs egészségközgazdász az InfoRádiónak elmondta: a kezelésekre fordított pénz nem lesz több azzal, hogy regionális egészségpénztárak jönnek létre.

A szakember szerint nem lesz érdeke a pénztáraknak, hogy pluszpénzt fordítsanak a szolgáltatásokra, a forrásokat a tagtoborzásra, az adminisztrációra és a marketingre költik majd.

Az Egészségkutató Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy jelenleg a társadalombiztosítási kassza 1,5 százalékából tartják fenn az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, míg a kormány 4 százalékban maximalizálná a területi biztosítók adminisztrációs költségeit.

Az egészségügyi ágazat hatékonyabban működhet ugyan, de kérdés, hogy ez ellensúlyozza-e az adminisztrációs többletköltségeket - jegyezte meg Rékassy Balázs.