Az államfő úgy fogalmazott: tudnunk kell, hogyan és miért történt a magyarok kitelepítése Szlovákiából alig néhány évvel a hortobágyi munkatáborok létrehozása előtt.

Sólyom László azt mondta: ennek ismerete is szükséges ahhoz, hogy megalapozott álláspontot képviseljünk a Benes-dekrétumokról szóló vitában.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Rákosi-rendszerben 12 zárt, őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová főként a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 településéről hurcolták el az embereket. Állandó fegyveres őrizet alatt több mint 2.500 család, csaknem 8.000 ember raboskodott és végzett mezőgazdasági kényszermunkát a Hortobágyon.

Valós kép

A köztársasági elnök hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ötvenes évek elejéről, a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről valóságos kép alakuljon ki a köztudatban. Sólyom László úgy fogalmazott: megbízható tudásra van szükségünk ahhoz, hogy biztosabban tájékozódjunk a mai konfliktusokban.

Az ártatlan áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a településen, mely egyike volt a 12 munkatábor helyszíneinek, egy férfi és egy nő, valamint egy gyermek csontvázát találták meg a közelmúltban.

A Magyar Történelemtudományi Intézet munkatársai szerint valószínűleg a munkatáborban elhunyt és névtelenül eltemetett, kitelepítettek maradványai kerültek a felszínre.