Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

A budapesti city: elnéptelenedik a belváros

Már Budapesten is érzékelhető a nyugat-európai nagyvárásokra jellemző változás, melynek során a belváros egyre inkább iroda- és iskolaövezetté válik, lakóházakat pedig a külső kerületekben vagy az agglomerációban építenek.

A budapesti city-ből, azaz a belső kerületekből az elmúlt 17 évben a lakosok több mint 20 százaléka elköltözött - mondta el az InfoRádió által megkérdezett ingatlanmenedzser.

Az elvándorlás az egész fővárosra jellemző volt az elmúlt bő másfél évtizedben, a lakosság 14 százaléka döntött úgy, hogy inkább vidéken próbál otthont teremteni.

Mostanra azonban a folyamat megállni látszik, sőt, egy kisebb mértékű visszavándorlás tapasztalható - mondta Straub Fanni.

Ezek az emberek azonban nem belváros régi épületeibe költöznek, hanem az újépítésű ingatlanokat keresik. A belvárosból így a nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonlóan kialakulhat egy city.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×