Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A Fidesz újrafogalmazta a vizitdíjas kérdést

Két újabb népszavazási kérdést terjeszt az Országos Választási Bizottság elé a Fidesz. Az ellenzéki párt elnöke azt mondta: céljuk, hogy a vizit-, illetve a kórházi napidíjról is véleményt mondhassanak az emberek.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság a vizitdíjra vonatkozó korábbi kérdésüket azért nem fogadta el, mert az adott év költségvetésével összefüggő ügyben nem lehet referendumot tartani, ezért az új kezdeményezésekben a 2008-ban kezdődő időszakot jelölik meg.

Hozzátette: ugyancsak népszavazásra kívánják bocsátani a kórházi napidíj kérdését.

A pártelnök közölte: a két újabb kérdést haladéktalanul benyújtják az Országos Választási Bizottsághoz, amelyet arra kérnek, hogy a lehető leghamarabb döntsön az ügyben.

A pártelnök elmondta, hogy valamennyi népszavazási kérdésről egyszerre kívánnak aláírást gyűjteni, és egy referendumot szeretnének.

A Fidesz elnöke kitért arra, hogy szeretnék, ha a népszavazás a lehető leggyorsabb, legolcsóbb és legátláthatóbb formában történne.
Az Alkotmánybíróság határozatát értékelve a politikus úgy fogalmazott: "A népszavazás győzött, a népszavazás az első csatát megnyerte".

Hozzátette, azért van szükség a benyújtott és benyújtandó kérdésekben referendumra, mert 2006-ban az emberektől elvették a szabad választás lehetőségét.

Orbán Viktor szerint olyan kérdésekben, mint a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj az embereknek joguk van véleményt mondani.Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint amióta Orbán Viktor ellenzékbe került, nem volt még olyan, a Fidesz számára hátrányos döntés, amelyet ő "zokszó" nélkül elfogadott volna, se választási eredmény, se népszavazás.

A kormánypárti képviselő szerint nem két új kérdés van, hanem egy régi: mikor fogadja el a nép döntését és a választások eredményét Orbán Viktor, és mikor fogadja el az Alkotmánybíróság döntését?

Nyakó István azt mondta: nem a kormánnyal, nem az MSZP-vel van vitája a Fidesz elnökének, hanem az Alkotmánybírósággal.

Hozzátette: úgy látja, a pártelnök "cseles, heroikus küzdelmet vív magával az alkotmánnyal".

A szóvivő elmondta: a pártelnök hatalmi trükkjei nem érnek meg ötmilliárd forintot, amennyibe a népszavazás kerül.

Az MSZP ezért azt javasolja, hogy a Fidesz vonja vissza népszavazási kezdeményezését - tette hozzá.

Kuncze: az egyik oldalon a populisták

Az SZDSZ elnöke elmondta: a vizitdíjról és a kórházi napidíjról is törvény rendelkezik, amelyek beépültek a költségvetésbe, így ezekről népszavazást tartani nem lehet.

Arra, hogy a vizitdíjról nem az idei, hanem a következő évekre vonatkozó kérdést nyújtanak be, Kuncze Gábor úgy reagált, hogy akkor is figyelembe kell venni az alkotmánynak azt a passzusát, miszerint költségvetési kérdésekről nem lehet népszavazást tartani.

Kezd kibontakozni az a vita, hogy az egyik oldalon állnak azok, akik érdemi változást akarnak, míg a másik oldalon azok vannak, akik nem akarnak változást, csak a populizmus és a demagógia állandóságát - jegyezte meg a pártelnök.

Négy hónap


Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője közölte: aláírásgyűjtésre az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően négy hónap áll rendelkezésre a jogszabály értelmében.

Egy, az MTI által megkeresett, neve elhallgatását kérő választási szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a Fidesz új kérdéseket terjeszt az Országos Választási Bizottság (OVB) elé hitelesítésre, akkor a testületnek 30 napja van arra, hogy döntést hozzon.

A hitelesítésről hozott határozatot ezt követően nyolc napon belül kell közlönyben közzétenni, majd e döntéssel szemben 15 napon belül lehet jogorvoslattal az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Az Alkotmánybíróságot ugyanakkor nem köti döntéshozatali határidő.

Ez szerinte azt jelenti, hogy ha a Fidesz valamennyi népszavazási kérdésről egyszerre kíván aláírást gyűjteni, akkor erre kevesebb ideje lesz, mint az említett négy hónap.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×