Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

UNICEF: a magyar kormány nem tesz eleget a gyerekekért

A magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is alig támogatja a világ gyermekeinek ügyét - jelentette ki az InfoRádiónak az UNICEF főigazgató-helyettese. Rimah Salah szerint a magyarországi gyermekprogramok nem kapnak kellő figyelmet, annak ellenére, hogy Magyarország is aláírta a Gyermekjogi Egyezményt.

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, a világ egyik legfejlettebb régiójának tagjaként automatikusan donor országgá vált, vagyis szerződésben vállalt kötelezettségei vannak a gyermekek támogatására.

Ez persze nemcsak a harmadik világban éhező kiskorúakra, hanem a magyar gyermekekre is vonatkozik - mondta az ENSZ Gyermekalapjának Magyarországon tartózkodó főigazgató-helyettese.

Rima Salah hangsúlyozta: tisztában van a magyar kormány költségvetési kényszerpályájával, de ettől Magyarország még donor országnak számít, ami viszont egyáltalán nem látszik a magyar kormány viselkedésén.

Az önök kormánya csak katasztrófahelyzetekben ad egyáltalán valamit, az UNICEF normál költségvetéséhez nem járul hozzá. Az utóbbi 3 évben Magyarország költségvetési forrásból átlagosan mindössze évi 50 ezer dollár támogatást nyújtott az UNICEF-nek, a negyedét annak, amennyit amennyit Csehország ad, és a felét annak, amennyit az idén a lengyelek adtak - mutatott rá az UNICEF főigazgató-helyettese.

Kénytelen vagyok hozzátenni, hogy ez még így is több mint a '90-es évek végén és az ezredfordulós években, amikor a magyar kormányok egyáltalán semennyit sem utaltak át. Ehhez képest az idén a magyar magánszemélyektől és vállalatoktól egymillió dollárnyi adomány gyűlt össze, tehát a magánemberek sokkal többet adtak, mint az állam. Ez tényleg tarthatatlan - jegyezte meg Rima Salah.

A főigazgató-helyettes elmondta: tárgyalt a szociális és a külügyi tárca vezetőivel, parlamenti képviselőkkel, a Demokrácia Központ és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaival, hogy elérje, Magyarország változtasson ezen a helyzeten.

Azt várnánk, hogy legalább kétszer-háromszor ennyit, 100-150 ezer dollárt különítsen el a kormány a központi költségvetésből a gyermekek ügyére. A hazai gyermekprogramokon is javítani kell, főleg a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében - tette hozzá a főigazgató-helyettes.

A magyar kormányzati tisztségviselők is elismerik, hogy a magyar gyermekek közül különösen a kistelepüléseken élők és a kisebbséghez tartozók veszélyeztetettek. Magyarország aláírta a Gyermekjogi Egyezményt, ami kötelezi a kormányokat arra, hogy ne csak a civil szférától várjanak megoldásokat - hangsúlyozta Rimah Salah.

Az UNICEF a látogatásom után ajánlásokat tesz a magyar kormánynak, mert mind a fejlődő világban, mind a Magyarországon élő gyermekekért is bőven van mit tennie - jelentette ki Rimah Salah.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×