Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Megkezdték a világcsúcstartó híd beemelését Dunaújvárosnál

Megkezdték az 53,6 milliárd forintos költséggel épülő dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának helyére úsztatását - közölte a hídépítést irányító főmérnök.

A dunavecsei parton összeszerelt, 307,8 méter hosszú, 48 méter magas, összesen mintegy 10 ezer tonnányi acélszerkezetet nyolc bárkán úsztatják a pillérek közé. A várhatóan három napot igénybe vevő művelet idejére a Duna érintett szakaszán hajózási zárlatot rendeltek el - mondta el Szalay Tibor.

A beúsztatás nagy kihívás a mérnökök számára, mivel a dunaújvárosihoz hasonló szerkezettel a világon még sehol nem végeztek ilyen műveletet. A munka megkezdéséhez egyebek között megfelelő vízállásra és időjárásra is szükség volt.

A világon egyedülálló lesz az átkelő is, hasonló nagyságú,úgynevezett kosárfülű híd ugyanis még sehol nem épült.

Az M8-M4-es autópálya részeként épülő átkelőt várhatóan júniusban adják át. A jobb- és baloldali ártéri híddal és a folyót átívelő mederhíddal együtt mintegy 1.700 méter hosszú átkelőt a Vegyépszer és a Hídépítő Zrt. által létrehozott DunaÚj-Híd konzorcium építi.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×