Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Két magyar egyetemista átevez az óceánon

Saját tervezésű és építésű hajójával készül átevezni az Atlanti-óceánt Pálos Andrea és Rakonczay Gábor. A Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatói úgy tervezik: két hónap alatt teljesítik majd az 5000 kilométeres távot, amelyet magyar ember még evezős hajóval soha nem tett meg. A páros hölgytagja az InfoRádiónak elmondta, hogy a legnagyobb veszélyt nem az állatok és az időjárás, hanem a nagyobb hajókról leeső konténerek jelentik majd.

Pálos Andrea tájékoztatása szerint a hétvégén teszik vízre a hajót, ezt követik a tesztelések, és végül a jövő héten indulnak a Kanári-szigetekre. Onnan fognak ugyanis átevezni az Atlanti-óceán másik oldalára, a Kis-Antillák szigetcsoport egyik szigetére, Antiguára, reményeik szerint 60-70 nap alatt.

A 8,9 méter hosszú hajón két kabin, és rengeteg rekesz található. Aludni a hátsó kabinban fognak, a páros éppen evező tagja pedig a hajó középső részén ül majd.

Egy éve tervezik

Pálos Andrea elmesélte, hogy lassan egy éve foglalkoznak a kalandos tervvel. A hajót egy teljes hónapon át tervezték, és kikérték a világot körbevitorlázó Fa Nándor véleményét is. Ezt követően fél éven keresztül építették hajót.

Evezni felváltva fognak, két óránként váltják majd egymást, így a nap 24 órájában mindig ott ül majd egyikük az evezőknél. Erre szükség van azért is, hogy el tudják kerülni például éjszaka is a nagy hajókat.
Külföldön népszerű kihívás

Pálos Andrea szerint egyébként nem is az időjárás, vagy például a cápák jelentik majd a legnagyobb rájuk leselkedő veszélyt, hanem a teherszállító hajókról leesett konténerek és más nagyobb tárgyak.

"Külföldön viszonylag nagy számban vágnak neki ennek az útnak, de magyarok még nem tették meg, szeretnénk az elsők lenni" - indokolta a kockázatos vállalkozást Pálos Andrea.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×