A vádlottak felmentését, illetve büntetésük enyhítését kérték perbeszédükben a bíróságtól az ügyvédek a "kecskeméti maffiaper" néven elhíresült büntető ügyben.
Az egyik vádlott védője a bíróság előtt azt hangsúlyozta, hogy bár rendkívüli súlyú bűncselekményekről van szó, a vádlottakat megilletik a jogállami garanciák az eljárás során. Megjegyezte: a nyomozás során rendkívül széles körben használtak titkosszolgálati eszközöket.
A másodfokú eljárás perbeszédeiben több védő is megkérdőjelezte, hogy valóban bűnszervezetként működött-e a csoport. Az elsőrendű vádlott védője szerint az elsőfokú eljárás tartalmilag nem felelt meg a büntetőeljárásról szóló törvénynek és nemzetközi szerződésekben foglalt szabályoknak.
A bíróság előtt az utolsó szó jogán több vádlott is ártatlanságát hangsúlyozta. Az elsőfokú ítélet szerint az elsőrendű vádlott, aki egyben a csoport egyik vezetője társaival megegyezett abban, hogy egy másik csoport vezetőjét külföldi bérgyilkosokkal megöletik, hogy átvegyék annak érdekeltségeit.
Az ismeretlenül maradt bérgyilkosok a megbízóktól egy motorkerékpárt, valamint lőfegyvereket kértek, ezek beszerzéséről a bűnszervezet tagjai gondoskodtak.
Az ügyben első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények miatt összesen 68 év fegyházbüntetést szabott ki a kilenc, bűnösnek talált vádlottra.
Az ügyész korábban perbeszédében az ügy vádlottjaira az első fokon kiszabott ítéletek súlyosbítását kérte. Az ügyészség a vádlottakat emberölés előkészületében, fegyvercsempészéssel és lőfegyverrel visszaélés bűntettében vádolja.
A per május elején kezdődött a kecskeméti bíróságon, és több mint hatvan napot tartott. A Szegedi Ítélőtábla várhatóan pénteken hoz jogerős ítéletet az ügyben.
![Így visszhangzik nyugaton Orbán Viktor tusnádi beszéde](/images/site/articles/lead/2023/07/1690010496-4q0GBbuVS_xs.jpg)