A Nyír, később Palota nevű falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró volt. A XIX. század elejétől már Rákos-Palotának nevezett községnek az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal, majd az 1872-től működő lóvasút hozott fellendülést.

Rákospalota várossá alakulását 1923-ban engedélyezte a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január 1-jén csatolták a kialakuló Nagy-Budapesthez, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét. A kerületben 1968-ban kezdett épülni egy óriás lakótelep, amely az Újpalota nevet kapta. A XV. kerületben a KSH legutóbbi, 2003-as adatai szerint 83 ezren laknak.

A városrészt az elmúlt négy évben Hajdú László, szocialista polgármester vezette. Hajdú László 1996-ban, a korábbi SZDSZ-es polgármester lemondását követően, rendkívüli választáson nyerte el a tisztséget, azóta kétszer választották meg.

Az elmúlt ciklusban az egykori szovjet kórház, majd Észak-Pesti Kórház hasznosítása körül zajlottak hevesebb viták. Civil szervezetek és az ellenzék attól tartott, hogy az ingatlant elkótyavetyélik, vagy lakóparkot építenek a helyén. A konkrét beruházásról még nincs döntés.

Rákospalotán jó a csatornázottság, jól halad a földutak aszfaltozása, másrészről viszont a nagy infrastrukturális beruházások elhúzódnak. A kerület külső határán csak félig, az M3-as autópályáig épült meg az M0-ás, a 30-as útig tartó szakasz elkészítését pedig hátráltathatja, hogy zöld és civil szervezetek tiltakoznak ellene.

A belső határon halad majd egyszer a Körvasútsori körút, amelynek egyelőre még a pontos nyomvonala sincs kijelölve. A 4-es metrót építő társaságnak ugyan benne van a nevében, hogy DBR, azaz Dél-Buda-Rákospalota Metró projektigazgatóság, a metró azonban még évtizedekig nem jut el a kerületig. Befejeződött viszont a rákospalotai szemétégetőmű felújítása.

A fejlesztéseket a kerület gyakran szerette volna a kezébe venni, de az ehhez szükséges övezeti átsorolásokat a fővárosi önkormányzat - Schneller István fővárosi főépítész javaslatára - nem támogatta. Ezért a kerület vezetése is abba a csoportba tartozott, amely az év elején a főépítész leváltását követelte.

A XV. kerületben számos ázsiai származású lakos él, mivel itt működik a főváros egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Ázsia Center. Itt található Budapest első, és máig egyetlen kínai általános iskolája, ahol kínai, magyar és angol nyelven tanulhatnak a diákok.

A kerületi városháza előtt áll a főváros három turulszobrának egyike, ám ennek felállítása - a XII. kerülettel ellentétben - nem szült ideológiai vagy politikai vitát.

Szintén kuriózumnak számít, hogy Rákospalotán, a Mélyfúró utcában található a fővárosban az egyetlen lehetséges türelmi zóna, ám a prostitúció a terület higiéniai hiányosságai miatt mégsem legális.

A városrész sportélete az elmúlt években fellendült: férfi focicsapata, a REAC, és női focicsapata, a Femina is az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szerepel.