A lap szerint tizedére eshet vissza a vállalkozások állami támogatása egyetlen uniós paragrafusváltozás miatt. A de minimis szabály azt határozza meg, hogy hol van a határa az állami segítségnek és a tiltott piaci beavatkozásnak.

Magyarországon most a legtöbb vállalkozói juttatás belefér ebbe a kategóriába: mivel az állam a piaci hitelek kamataihoz vagy a hitelekre adott garancia díjához ad pénzt, csak a legnagyobb cégek maradnak ki az állami támogatások jótéteményeiből.

Az újság egy másik cikke azzal foglalkozik, hogy komoly akadályokkal találják szembe magukat azok a befektetők, akik új szélenergia-beruházásokat szeretnének megvalósítani Magyarországon.

Tapasztalataik szerint az árampiac régi szereplői hatékonyan akadályozzák az újak piacra lépését, és ebben az állami hatóságok és hivatalok is a kezükre játszanak.

Jelenleg 80 milliárd forint értékű szélerőmű-beruházás engedélyeztetése van folyamatban, ami egyértelműen jelzi, hogy a befektetők készen állnának új szélparkok építésére. Csakhogy a piacra lépési feltételek korántsem egyenlők.

Magyar Nemzet

A napilap azt írja: nem ismeri el az APEH, hogy tömegesen alkalmaztak jogosulatlan inkasszót az adózó cégekkel szemben, ám a laphoz több jelzés is érkezett ilyen esetekről.

Juhász István, az adóhivatal elnökhelyettese a sajtóhírek miatt belső vizsgálatot rendelt el a hatóságnál, amelynek során megállapította, hogy az APEH ebben az évben mintegy százezer esetben élt az inkasszó eszközével, és ebből csak egyetlen eset minősült indokolatlannak. A leemelt összeget azonnal, a törvényben meghatározott kamat kifizetésével visszautalták.

Az újság "Csipkerózsika-álomban a Balaton" címmel közöl egy msáik írást. Mozsár István, az Engel&Völkers ingatlaközvetítő iroda hazai igazgatója szerint az elmaradt fejlesztések miatt mára óriási túlkínálat alakult ki a balatoni ingatlanpiacon.

Mindazonáltal - tette hozzá a szakember - ezek olyan ingatlanok, amelyek még az előző rendszerben, az úgynevezett szobakiadás időszakában épültek, és mostanság nem felelnek meg a piaci elvárásoknak.

Index

Az internetes portálon arról olvashatnak, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal tagadja, hogy a marihuána rendelkezne orvosilag igazolt gyógyhatással, miközben szintetikus formában már engedélyezték a használatát. Az orvostársadalom panaszkodik, a politikusok újabb csatát nyertek.

Amerikában eddig tizenegy állam legalizálta a marihuána orvosi használatát, de a Kábítószerügyi Hatóság és a nemzeti drogpolitika irányítója, John P. Walters ellenzi ezeket a törvényeket. A Legfelsőbb Bíróság tavalyi döntésének értelmében a szövetségi kormányzat minden fogyasztót letartóztathat, azokat is, akik orvosi céllal használják a szert, azokban az államokban is, ahol ez legális.

Az Index.hu arról is ír: Nem bocsáthatja el állásából a New York-i önkormányzat azt a férfit, aki munkaidejében híreket és utazási oldalakat olvasgatott. A bíróság szerint a szörfölés olyan, mint az újságolvasás és a magáncélú telefonálás, ezért ugyanazon szabályoknak kell rá vonatkozniuk.