Ciprus szigete 1878-ban került az Ottomán Birodalomtól brit ellenőrzés alá. Míg az ottani görögök az anyaországgal való egyesülést akarták, addig a törököknek megfelelt a brit uralom vagy a sziget megosztása.

A görög ciprusiak még harcba is kezdtek az 1950-es években a britek ellen, de legyőzték őket, London viszont belement, hogy a stratégiai helyzetű sziget függetlenné váljon.

Igaz, ezek után a görög és a török kisebbség szembenállása miatt vált megosztottá Ciprus.

Ez a történelmi előzménye annak, hogy miért található két brit támaszpont a szigeten. Annak nyomán, hogy az Irán ellen indított háborúban az egyikbe becsapódott egy drón – továbbá, hogy a brit haditengerészet eddig még képtelen volt egyetlen hajót is küldeni a sziget védelmére (szemben a franciákkal), újra hallani olyan hangokat, hogy a briteknek távozniuk kellene.

A hétvégén néhány száz tüntető vonult utcára a megosztott ciprusi főváros, Nicosia görög részén – ami nem tűnik soknak, de a lakosságot tekintve nem elhanyagolható szám. A demonstrálók a városközpontból indultak, és az elnöki palotához vonultak, miközben azt skandálták: „Mondjátok hangosan és világosan: elég volt a brit bázisokból!”

Ciprus külügyminisztere, Konsztantinos Kombosz a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: a bázisok jövője régóta napirenden van, és szerinte szükség lehet egy újabb politikai párbeszédre London és Nicosia között arról, ki és milyen feltételekkel ellenőrizze ezeket a területeket. A brit hadsereg két úgynevezett szuverén területet tart fenn a szigeten: az egyik az Akrotíri a déli parton, a másik pedig Dhekelia a keleti részen.

A tüntetők szerint azonban a támaszpontok ma már inkább veszélyt jelentenek a sziget számára. Niko Panajiotou, a demonstráció egyik szervezője azt mondta: nem akarják, hogy Ciprust katonai műveletek indításához használják. Szerinte a szigetet évtizedeken át „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozóként” kezelték, ahonnan az Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria vagy Jemen ellen indított műveleteket támogattak. Egy másik tüntető, egy Cipruson élő mexikói, nyakában a palesztin keffijeh-kendővel „a gyarmati múlt furcsa maradványának” nevezte a támaszpontokat.

A tiltakozók attól tartanak, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt a brit bázisok célponttá tehetik az egész országot. A londoni katonai vezetés becslése szerint az Akrotírit eltaláló drónt Libanonból indíthatta az iráni támogatású Hezbollah.

A brit védelmi minisztérium hangsúlyozza: a ciprusi bázisok kulcsszerepet játszanak a brit állampolgárok és a szövetségesek védelmében a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten. A támaszpontokról az elmúlt napokban brit vadászgépek is felszálltak, amelyek a térségben repülő iráni drónokat fogtak el.

A helyiek véleménye azonban korántsem egységes.

Az Akrotíri bázis közelében fekvő falvakban sokan gazdaságilag is függnek a brit jelenléttől. Egy helyi étterem-tulajdonos azt mondta: teljes mértékben bízik a brit hadsereg védelmi képességeiben, és szerinte a dróntámadás ellenére a mindennapi élet már visszatért a megszokott kerékvágásba.

Mások viszont bizonytalanságról beszélnek. Egy korábbi bázisi alkalmazott szerint a támadás után több család ideiglenesen elköltözött a környékről, mert nem tudják, hogy a térség a jövőben célponttá válhat-e.

A ciprusi kormány igyekszik hangsúlyozni, hogy a dróntámadás nem Ciprust, hanem a brit katonai létesítményt érte, és az ország nem része a közel-keleti konfliktusnak. A vita azonban ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a brit támaszpontok kérdése több mint hatvan évvel a függetlenség után is érzékeny politikai témának számít a szigeten.

Címképünkön a brit Királyi Légierő (RAF) 11. repülő századának Typhoon FGR4 vadászbombázója, a ciprusi Akrotiri légi támaszponton.