Január 14-én a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége memorandumot írt alá az oktatási minisztériummal az oktatás minőségének javításáról és az iskolahálózat tervezett átalakításáról. A Tomáš Drucker vezette tárca már korábban jelezte: változtatna az iskolák finanszírozásán, és jelentősen csökkentené az úgynevezett méretszorzót, vagyis azt a támogatási tényezőt, amely a kis létszámú iskolákat segíti.

A tervezett változás különösen a magyar iskolákat sújtja.

A 222 magyar vagy kétnyelvű általános iskola közül 155-ben nem éri el a tanulók száma a 150 főt, 73 intézményben pedig ötvennél is kevesebb diák tanul. A miniszter szerint Szlovákiában több mint 700 olyan általános iskola működik, ahol ötvennél kevesebb a tanuló, köztük több kilencosztályos iskola is.

A magyar szervezetek tiltakoztak a méretszorzó csökkentése ellen, petíció indult, és több egyeztetés zajlott a szaktárcával. A minisztérium végül annyit engedett, hogy a szorzót nem 1,35-re, hanem 1,42-re csökkenti a jelenlegi 1,49-ről, ám ez még így is jelentős forráskiesést jelent az érintett intézményeknek.

Tomáš Drucker szerint az átalakítás elkerülhetetlen: az iskolahálózat széttagoltsága, a kedvezőtlen demográfiai adatok és a regionális különbségek rontják az oktatás minőségét, megnehezítik a képzett tanárok elérhetőségét és veszélyeztetik a rendszer pénzügyi stabilitását.

A memorandum ugyanakkor nem ad külön kedvezményt a kisebbségi iskoláknak, így a magyar intézményekre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többségi iskolákra.

A megállapodás szerint a méretszorzó fokozatosan csökken, és 2030 decemberében teljesen megszűnik.

Minden általános iskolának március 31-ig egy átfogó kérdőívet kell kitöltenie. Ebben adatokat kérnek a múltbeli, a jelenlegi és a várható diáklétszámról, a tanárok számáról és szakképesítéséről, a szabad kapacitásokról, az épületek műszaki állapotáról, a felújításokról, valamint a demográfiai kilátásokról.

Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakembere a Napunk hírportáljának elmondta, a magyar iskolák ebben a folyamatban hangsúlyozhatják földrajzi sajátosságaikat, közösségi szerepüket, kulturális jelentőségüket és egyedi oktatási programjaikat. Ugyanakkor több kérdés továbbra is nyitott: a minisztérium még nem dolgozta ki például a klaszterek kialakításának módszertanát, és nem határozta meg egyértelműen, mit ért „minőségi oktatás” alatt.

Az oktatási minisztérium munkacsoportot hoz létre a fenntartók és az érdekképviseletek részvételével, hogy bevonja őket az iskolahálózat átalakításának előkészítésébe. A következő hónapok így meghatározók lesznek a szlovákiai magyar általános iskolák jövője szempontjából.