Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Még Washington sem rajong Jens Stoltenberg Ukrajna-segítő ötletéért

Elkenték a döntést arról a NATO ünnepi találkozóján, hogy „Trump-biztos” alapot hozzanak létre Ukrajna támogatására. Az ötlet lényege: akkor is legyen pénz Kijevnek, ha a kevésbé lelkes Donald Trump visszatérne a Fehér Házba.

Amiben a NATO-szövetségesek megállapodtak: megkezdik az Ukrajnának nyújtandó hosszú távú katonai támogatás tervezését. Az ördög viszont a részletekben bújik meg. Jens Stoltenberg főtitkár ötlete, hogy ezt egy 100 milliárd eurós, öt éven át folyósított alapon keresztül tegyék, nem váltott ki nagy lelkesedést.

A Szövetség 75. születésnapját ünneplő találkozón felszólaló miniszterek szerint nem lenne könnyű létrehozni egy ilyen alapot. Ukrajna azt mondta, jó az ötlet, de a hozzátette: friss pénzt akar látni, nem pedig korábban beígért, átcsoportosított összegeket.

Stoltenberg főtitkár azzal érvelt: hosszú távon, megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell nyújtani Ukrajnának. "Kevésbé összpontosítani a rövid távú ajánlatokra, és többet a több évre szóló ígéretekre."

Javaslata közvetlenebb szerepet adna a NATO-nak az Ukrajnának nyújtott fegyver-, lőszer- és felszerelés-támogatás koordinálásában.

Ezzel szerinte a szövetség azt is megüzenné Moszkvának, hogy nem nyerheti meg a háborút.

A terv szerint a NATO átvenné a koordinációs munka egy részét a Ramstein-csoport néven ismert, Washington által vezetett és Kijev támogatására létrehozott koalíciótól. Ez az, amiért a főtitkár javaslatát "Trump-biztosnak" nevezik: a lépés részben arra szolgál, hogy kivédje az amerikai támogatás esetleges mérséklését, ha Donald Trump visszatérne a Fehér Házba - mondták diplomaták.

Stoltenberg célja az, hogy döntést hozzanak a NATO júliusi csúcstalálkozóján - amihez a szabályok szerint teljes összhangra van szükség - jegyezte meg a Reuters.

Habár Moszkvában a NATO-t tartják az ukrajnai konfliktusban az egyik fő ellenségnek, a Szövetség eddig a nem halált okozó eszközök szállítására összpontosított. A fegyvereket egyénileg küldték a tagállamok.

Az ötletet egyes tagok bizalmatlanul fogadták. Egyes médiumok Szijjártó Péter magyar külügyminisztert idézték, aki szerint "Magyarország nem fog támogatni olyan javaslatot, amely közelebb vinné a NATO-t a háborúhoz és védelmi szövetségből támadó koalícióvá változtatná". Azt is hozzátette: "Ez nem Magyarország háborúja és nem is a NATO-é".

Viszont nem rajong az ötletért az amerikai Biden-kormányzat sem.

A kontaktcsoport "nagyon hatékony volt" - utalt a Rammstein-formulára John Kirby nemzetbiztonsági tanácsadó. "Továbbra is vezetni fogjuk és össze fogjuk hívni. Tudjuk, hogy vezető szerepünket a csoportban értékelik, hogy az fontos" - mondta.

Az ötlet viszont tetszett Lengyelországnak, Törökországnak és úgy tűnik Németországnak is. A belga külügyminiszer viszont azt mondta: "veszélyes olyat ígérni, amit nem tudunk betartani". Egyes nyugat-európai tagok szerint ha a NATO túl sok pénzt kapna, akkor az aláásná az EU védelmi szárnybontogatását.

Az is kérdés, hogy a tagállamok hogyan vállalják magukra az új anyagi terhet. Lettország szerint a hozzájárulást a nemzeti GDP egy bizonyos százalékában lehetne meghatározni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×