Infostart.hu
eur:
366.64
usd:
329.07
bux:
146629.75
2026. október 27. kedd Szabina
Marawi, 2017. május 30.Fülöp-szigeteki katona áll egy redőnyre festett Szeretem az Iszlám Államot felirat mellett a Mindanao szigetén lévő Marawiban, ahol folytatódnak a harcok a kormányerők és az iszlamista szélsőségesek között 2017. május 30-án. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök május 23-án katonai közigazgatást vezetett be hatvan napra Mindanaón, azt követően, hogy a szigeten fegyveres összecsapás robbant ki a biztonsági erők és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel is kapcsolatban álló Maute nevű muzulmán szélsőséges csoport harcosai között. (MTI/EPA/Francis R. Malasig)
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Már Nagy-Britanniában is az Iszlám Állam terrorjától rettegnek

Nagy-Britanniának „abszolút módon” aggódnia kell az Iszlám Állam fenyegetése miatt – mondta a hét végi, moszkvai vérengzés után a brit kormány második embere. Közben Washingtonban Joe Biden elnök egy olyan találkozót tervezett, amelyen leépítették volna a dzsihadisták elleni iraki koalíciót.

Abszolút aggodalomra ad okot Nagy-Britanniának az Iszlám Állam fenyegetése – mondta Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter, aki szerint az európai országoknak „ébernek kell lenniük”, miután Moszkvában dzsihadista fegyveresek 137 embert mészároltak le egy rockkoncerten.

A támadást az Iszlám Állam Afganisztánban aktív ága vállalta magára, és közlése szerint az volt a célja, hogy „nagyszámú keresztényt” öljön meg.

Hunt „tragédiának” nevezte a tömeggyilkosságot, de elítélte a Kremlt, amiért Ukrajnához akarja kötni a mészárlást. „Nagyon kevés bizalmunk van bármiben, amit az orosz kormány mond, tudjuk, hogy ködösítenek és propagandát kreálnak, hogy megvédjék az Ukrajna elleni gonosz inváziójukat” – fogalmazott Hunt.

„Az Iszlám Állam egyáltalán nem válogat, kész a legfelkavaróbb gyilkosságokra. Szerencsénk, hogy a mi hírszerző ügynökségeink sikeresen elhárítottak az elmúlt években több terrortámadást” – mondta a brit miniszter, hozzátéve: együttérzését fejezi az érintetteknek.

A Nagy-Britannia elleni konkrét fenyegetésről legutóbb tavaly nyáron volt szó. Először Irak terrorelhárítási főnöke mondta azt júniusban, hogy iraki dzsihadisták koordinálnak brit szélsőségesekkel és terveznek valamit a szigetországban. Július közepén már Suella Braverman akkori belügyminiszter ismételte meg ezt, és megemlítette az Al-Kaidát is. Akkori hírek szerint a briteknél 800 aktív nyomozás folyt terrorvádak kapcsán, és

39, többségében dzsihadista szélsőségesek által tervezett támadást hiúsítottak meg.

Érdekes módon Joe Biden amerikai elnök még a moszkvai terror előtt az tervezte, hogy április 15-én vendégül látja Mohammed Shia al-Szudáni iraki miniszterlenököt, és a megbeszélés témája annak a koalíciónak a leépítése lesz, amely Irakban az Iszlám Állam ellen harcolt. A lépést az iraki fél szorgalmazza, miközben a két állam viszonya már korántsem olyan közeli, mint az invázió éveiben volt, főként Irán befolyása miatt.

Szakértők még február elején figyelmeztettek arra, hogy az Iszlám Állam visszatérésre készül – igaz, ez a vezető brit bulvárlapban, a The Sunban jelent meg. „Abszolút lehetséges egy brit földön elkövetet terrortámadás az izraeli–Hamász-konfliktus miatt” – mondták szakértők a lapnak. Sőt, visszatérhet az ifjabb George Bush elnök éveiből ismert terror elleni háború – bár eme eufemisztikus kategóriába sorolták akkor a hamis érvek által indított iraki inváziót is.

Az egyik szakértő, akitől a figyelmeztetés elhangzott, Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Európába vezényelt szövetséges erők volt főparancsnoka. Ő Ukrajna kapcsán egyfajta „héja”, aki korábban azt mondta, hogy segíteni kell Kijevnek az év végéig visszafoglalni a Krímet.

Viszont Joel Vowell aktív amerikai tábornok, az Iszlám Állam elleni külföldi harc vezetője is azt mondta még februárban, hogy

„200 százalékkal” nőtt a potenciális támadás fenyegetése az előző három hónapban.

Az Iszlám Állam fenyegetését hangsúlyozta a hétvégén Alina Romanowski, Washington iraki nagykövete is, aki azt mondta: a dzsihadisták támasztotta veszély nem hárult el – annak ellenére, hogy Al-Szudáni miniszterelnök az ellenkezőjét mondja és azt, hogy nincs már szükség a koalícióra.

Címlapról ajánljuk
Könnyítene a kormány a háziorvosok kötelező ügyeleti rendszerén, a kamara támogatja

Könnyítene a kormány a háziorvosok kötelező ügyeleti rendszerén, a kamara támogatja

Módosítana a kormány a háziorvosok kötelező ügyeleti rendszerén, melyet négy évvel ezelőtt szavazott meg a fideszes többségű parlament – jelentette be Porpáczy Krisztina, a területért felelős államtitkár. Bár még nincs hivatalos tervezet, az eddig ismertté vált részleteket üdvözli a kamara – mondta el Szabó Erzsébet Gyöngyi, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.

Magyar Péter dátumokat közölt, sűrű hetük lesz a lakásvásárlóknak

„A kormány döntése alapján az október 31-ig megkötött ingatlan adásvételi szerződéseknél és a bankokhoz november 15-ig benyújtott hitelkérelmeknél lehet igényelni az Otthon Start hitelt. Ezzel a folyamatban lévő ingatlan vásárlások rendben lezárhatóak” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
Végzetes hiba miatt ránthatják ki a gyeplőt Trump kezéből – Drámai fordulóponthoz értünk

Végzetes hiba miatt ránthatják ki a gyeplőt Trump kezéből – Drámai fordulóponthoz értünk

Pontosan egy hét múlva ítéletet mondanak az amerikaiak Donald Trump eddigi elnöki teljesítményéről. November 3-án félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, amelyen számos kormányzói és más állami tisztségviselői poszt mellett az is eldől, hogy a republikánusok megőrzik-e többségüket a szövetségi törvényhozásban, azaz a Kongresszusban. A Reuters és az Ipsos tegnap közzétett közvélemény-kutatása szerint a demokraták 53-44 arányban vezetnek Trump republikánusaival szemben a biztos szavazók körében. Ha hihetünk a felmérések által felvázolt erőviszonyoknak, egy ilyen eredmény borítékolná a képviselőház megfordulását, sőt, a Kongresszus felsőházát, a szenátust is bőven lőtávolságon belül helyezné a demokraták számára. A Fehér Ház szemszögéből tehát nem túl rózsás a kép, hiszen Trump népszerűsége mélypontra zuhant, az üzemanyagárak pedig az egekbe szöktek az iráni háború következtében, és olyan államokban kerültek veszélybe a republikánusok, ahol pár hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy veszítsenek. Teljesen megbéníthatja Trump hátralévő elnökségét, ha partot ér a "kék hullám"? A Global Insight legfrissebb adásában Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával mértük fel az erőviszonyokat és a várható forgatókönyveket az amerikai félidős választás előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×