Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
321.48
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Marawi, 2017. május 30.Fülöp-szigeteki katona áll egy redőnyre festett Szeretem az Iszlám Államot felirat mellett a Mindanao szigetén lévő Marawiban, ahol folytatódnak a harcok a kormányerők és az iszlamista szélsőségesek között 2017. május 30-án. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök május 23-án katonai közigazgatást vezetett be hatvan napra Mindanaón, azt követően, hogy a szigeten fegyveres összecsapás robbant ki a biztonsági erők és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel is kapcsolatban álló Maute nevű muzulmán szélsőséges csoport harcosai között. (MTI/EPA/Francis R. Malasig)
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Már Nagy-Britanniában is az Iszlám Állam terrorjától rettegnek

Nagy-Britanniának „abszolút módon” aggódnia kell az Iszlám Állam fenyegetése miatt – mondta a hét végi, moszkvai vérengzés után a brit kormány második embere. Közben Washingtonban Joe Biden elnök egy olyan találkozót tervezett, amelyen leépítették volna a dzsihadisták elleni iraki koalíciót.

Abszolút aggodalomra ad okot Nagy-Britanniának az Iszlám Állam fenyegetése – mondta Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter, aki szerint az európai országoknak „ébernek kell lenniük”, miután Moszkvában dzsihadista fegyveresek 137 embert mészároltak le egy rockkoncerten.

A támadást az Iszlám Állam Afganisztánban aktív ága vállalta magára, és közlése szerint az volt a célja, hogy „nagyszámú keresztényt” öljön meg.

Hunt „tragédiának” nevezte a tömeggyilkosságot, de elítélte a Kremlt, amiért Ukrajnához akarja kötni a mészárlást. „Nagyon kevés bizalmunk van bármiben, amit az orosz kormány mond, tudjuk, hogy ködösítenek és propagandát kreálnak, hogy megvédjék az Ukrajna elleni gonosz inváziójukat” – fogalmazott Hunt.

„Az Iszlám Állam egyáltalán nem válogat, kész a legfelkavaróbb gyilkosságokra. Szerencsénk, hogy a mi hírszerző ügynökségeink sikeresen elhárítottak az elmúlt években több terrortámadást” – mondta a brit miniszter, hozzátéve: együttérzését fejezi az érintetteknek.

A Nagy-Britannia elleni konkrét fenyegetésről legutóbb tavaly nyáron volt szó. Először Irak terrorelhárítási főnöke mondta azt júniusban, hogy iraki dzsihadisták koordinálnak brit szélsőségesekkel és terveznek valamit a szigetországban. Július közepén már Suella Braverman akkori belügyminiszter ismételte meg ezt, és megemlítette az Al-Kaidát is. Akkori hírek szerint a briteknél 800 aktív nyomozás folyt terrorvádak kapcsán, és

39, többségében dzsihadista szélsőségesek által tervezett támadást hiúsítottak meg.

Érdekes módon Joe Biden amerikai elnök még a moszkvai terror előtt az tervezte, hogy április 15-én vendégül látja Mohammed Shia al-Szudáni iraki miniszterlenököt, és a megbeszélés témája annak a koalíciónak a leépítése lesz, amely Irakban az Iszlám Állam ellen harcolt. A lépést az iraki fél szorgalmazza, miközben a két állam viszonya már korántsem olyan közeli, mint az invázió éveiben volt, főként Irán befolyása miatt.

Szakértők még február elején figyelmeztettek arra, hogy az Iszlám Állam visszatérésre készül – igaz, ez a vezető brit bulvárlapban, a The Sunban jelent meg. „Abszolút lehetséges egy brit földön elkövetet terrortámadás az izraeli–Hamász-konfliktus miatt” – mondták szakértők a lapnak. Sőt, visszatérhet az ifjabb George Bush elnök éveiből ismert terror elleni háború – bár eme eufemisztikus kategóriába sorolták akkor a hamis érvek által indított iraki inváziót is.

Az egyik szakértő, akitől a figyelmeztetés elhangzott, Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Európába vezényelt szövetséges erők volt főparancsnoka. Ő Ukrajna kapcsán egyfajta „héja”, aki korábban azt mondta, hogy segíteni kell Kijevnek az év végéig visszafoglalni a Krímet.

Viszont Joel Vowell aktív amerikai tábornok, az Iszlám Állam elleni külföldi harc vezetője is azt mondta még februárban, hogy

„200 százalékkal” nőtt a potenciális támadás fenyegetése az előző három hónapban.

Az Iszlám Állam fenyegetését hangsúlyozta a hétvégén Alina Romanowski, Washington iraki nagykövete is, aki azt mondta: a dzsihadisták támasztotta veszély nem hárult el – annak ellenére, hogy Al-Szudáni miniszterelnök az ellenkezőjét mondja és azt, hogy nincs már szükség a koalícióra.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a kormány válságkezelő üzemmódban működik

Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, aki szerint Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×