Infostart.hu
eur:
359.4
usd:
309.28
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Marawi, 2017. május 30.Fülöp-szigeteki katona áll egy redőnyre festett Szeretem az Iszlám Államot felirat mellett a Mindanao szigetén lévő Marawiban, ahol folytatódnak a harcok a kormányerők és az iszlamista szélsőségesek között 2017. május 30-án. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök május 23-án katonai közigazgatást vezetett be hatvan napra Mindanaón, azt követően, hogy a szigeten fegyveres összecsapás robbant ki a biztonsági erők és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel is kapcsolatban álló Maute nevű muzulmán szélsőséges csoport harcosai között. (MTI/EPA/Francis R. Malasig)
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Már Nagy-Britanniában is az Iszlám Állam terrorjától rettegnek

Nagy-Britanniának „abszolút módon” aggódnia kell az Iszlám Állam fenyegetése miatt – mondta a hét végi, moszkvai vérengzés után a brit kormány második embere. Közben Washingtonban Joe Biden elnök egy olyan találkozót tervezett, amelyen leépítették volna a dzsihadisták elleni iraki koalíciót.

Abszolút aggodalomra ad okot Nagy-Britanniának az Iszlám Állam fenyegetése – mondta Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter, aki szerint az európai országoknak „ébernek kell lenniük”, miután Moszkvában dzsihadista fegyveresek 137 embert mészároltak le egy rockkoncerten.

A támadást az Iszlám Állam Afganisztánban aktív ága vállalta magára, és közlése szerint az volt a célja, hogy „nagyszámú keresztényt” öljön meg.

Hunt „tragédiának” nevezte a tömeggyilkosságot, de elítélte a Kremlt, amiért Ukrajnához akarja kötni a mészárlást. „Nagyon kevés bizalmunk van bármiben, amit az orosz kormány mond, tudjuk, hogy ködösítenek és propagandát kreálnak, hogy megvédjék az Ukrajna elleni gonosz inváziójukat” – fogalmazott Hunt.

„Az Iszlám Állam egyáltalán nem válogat, kész a legfelkavaróbb gyilkosságokra. Szerencsénk, hogy a mi hírszerző ügynökségeink sikeresen elhárítottak az elmúlt években több terrortámadást” – mondta a brit miniszter, hozzátéve: együttérzését fejezi az érintetteknek.

A Nagy-Britannia elleni konkrét fenyegetésről legutóbb tavaly nyáron volt szó. Először Irak terrorelhárítási főnöke mondta azt júniusban, hogy iraki dzsihadisták koordinálnak brit szélsőségesekkel és terveznek valamit a szigetországban. Július közepén már Suella Braverman akkori belügyminiszter ismételte meg ezt, és megemlítette az Al-Kaidát is. Akkori hírek szerint a briteknél 800 aktív nyomozás folyt terrorvádak kapcsán, és

39, többségében dzsihadista szélsőségesek által tervezett támadást hiúsítottak meg.

Érdekes módon Joe Biden amerikai elnök még a moszkvai terror előtt az tervezte, hogy április 15-én vendégül látja Mohammed Shia al-Szudáni iraki miniszterlenököt, és a megbeszélés témája annak a koalíciónak a leépítése lesz, amely Irakban az Iszlám Állam ellen harcolt. A lépést az iraki fél szorgalmazza, miközben a két állam viszonya már korántsem olyan közeli, mint az invázió éveiben volt, főként Irán befolyása miatt.

Szakértők még február elején figyelmeztettek arra, hogy az Iszlám Állam visszatérésre készül – igaz, ez a vezető brit bulvárlapban, a The Sunban jelent meg. „Abszolút lehetséges egy brit földön elkövetet terrortámadás az izraeli–Hamász-konfliktus miatt” – mondták szakértők a lapnak. Sőt, visszatérhet az ifjabb George Bush elnök éveiből ismert terror elleni háború – bár eme eufemisztikus kategóriába sorolták akkor a hamis érvek által indított iraki inváziót is.

Az egyik szakértő, akitől a figyelmeztetés elhangzott, Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Európába vezényelt szövetséges erők volt főparancsnoka. Ő Ukrajna kapcsán egyfajta „héja”, aki korábban azt mondta, hogy segíteni kell Kijevnek az év végéig visszafoglalni a Krímet.

Viszont Joel Vowell aktív amerikai tábornok, az Iszlám Állam elleni külföldi harc vezetője is azt mondta még februárban, hogy

„200 százalékkal” nőtt a potenciális támadás fenyegetése az előző három hónapban.

Az Iszlám Állam fenyegetését hangsúlyozta a hétvégén Alina Romanowski, Washington iraki nagykövete is, aki azt mondta: a dzsihadisták támasztotta veszély nem hárult el – annak ellenére, hogy Al-Szudáni miniszterelnök az ellenkezőjét mondja és azt, hogy nincs már szükség a koalícióra.

Címlapról ajánljuk
Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Presser Gábor: a dalok élni akarnak

Presser Gábor dalszerző, előadóművész 2027. január 8–17. között nagyszabású „Presser-Sorozat” koncertsorozatot ad a Budapest Kongresszusi Központban. A több mint 700 dalt számláló életműből merítve 3 különböző tematikájú előadást mutat be. Ennek kapcsán a beszélt arról, hogyan lettek múzsák azok az énekesnők, akiknek dalt írt, milyen volt velük együtt dolgozni, miért szeret zongorakísérő lenni, hogyan jutottak el oda, hogy nincs tovább LGT, milyen élete lehet a daloknak, illetve hogy áll a Munkakönyvvel.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A délutáni órákban a magyar deviza nagyot erősödött a közel-keleti háborúról érkező jó hírekre reagálva. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×