Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Zuzana Caputova szlovák államfő (j) voksol egy bazini szavazóhelyiségben 2023. szeptember 30-án, a szlovák parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/TASR/Michal Svítok

Szombaton elnököt választanak a szomszédban

Szlovákia szombaton új államfőt választ. A tizenegy jelölt közül végül kilenc induló maradt, ketten visszaléptek. A júniusban leköszönő Zuzana Čaputová államfő arra buzdította az embereket, hogy járuljanak az urnákhoz. Azt szeretné, ha Szlovákiának öt év múlva is elismert helye lenne a világban, jó viszonyt ápolna a szomszédos országokkal. A szombati szavazást 48 órás kampánycsend előzi meg.

Michal Kováč, Rudolf Schuster, Ivan Gašparovič, Andrej Kiska és Zuzana Čaputová után hamarosan új köztársasági elnöke lesz az 1993 óta önálló Szlovákiának. Zuzana Čaputová államfő mandátuma idén június 15-én lejár, a szlovákiai választópolgárok pedig arról dönthetnek szombaton, hogy ki legyen az utóda, ki legyen az, aki újabb öt évre beköltözhet a pozsonyi Grassalkovich-palotába. Az elnöki székért eredetileg tizenegyen versenyeztek, a jelöltek mindegyike férfi. A voksolás napjáig viszont ketten visszaléptek, így már csak kilencen mérik össze erejüket. Ők a következők: Peter Pellegrini, Ivan Korčok, Štefan Harabin, Igor Matovič, Ján Kubiš, Marian Kotleba, Patrik Dubovský, Milan Náhlik és az egyetlen magyar jelölt, Forró Krisztián.

Zuzana Čaputová a közszolgálati televízióban szerda este sugárzott beszédében elmondta, a társadalom számára az a legjobb, ha a következő államfő erős felhatalmazást kap. A hivatalából júniusban távozó elnök azt szeretné, ha Szlovákiának öt év múlva is elismert helye lenne a világban, jó viszonyt ápolna a szomszédos országokkal, a partnerországokkal és a szövetségeseivel, és sikerülne előbbre lépnie. „Semmi mást nem kívánok, mint hogy önök, az ország állampolgárai biztonságos és barátságos otthonuknak tekinthessék az országot” – szögezte le Zuzana Čaputová, és arra kérte az embereket, éljenek választójogukkal és menjenek el szavazni szombaton.

48 órával a választás napját megelőzően kampánycsend lépett életbe, amely alatt a jelöltetek nem folytathatnak kampánytevékenységet. Tilos a közvéleménykutatási eredmények nyilvánosságra hozatala. A jelöltekkel kapcsolatban nem hozhatnak nyilvánosságra sem támogató, sem ártó információkat a közszolgálati tévéadásban, az audiovizuális médiaszolgáltatáson belül, időszakos és nem időszakos kiadványokban, illetve ügynökségi hírekben.

A szavazóhelyiségek szombaton reggel hét órától este tíz óráig tartanak nyitva. A Szlovák Statisztikai Hivatal több mint 600 munkatársa fogja elektronikusan összegezni 50 szavazatszámláló központban az államfőválasztás eredményét. Szavazni csak személyesen lehet, elektronikusan vagy postai úton nem, és a számlálást is személyesen végzik a bizottsági tagok. A választás idején nemcsak egyenruhás, hanem civil ruhás rendőrök is szolgálatban lesznek. Készenlétben lesznek továbbá a tűzszerészek, valamint a speciális alakulatok tagjai.

Ez lesz a hatodik közvetlen államfőválasztás Szlovákiában, a szavazásra 4,3 millió választópolgár jogosult. Ha az első körben a jelöltek valamelyike nem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát plusz legalább egy szavazatot, akkor második fordulót tartanak, melynek időpontja április 6.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×